Nagykoalíció egy Mol-MVM-ügyben - Együtt fűtenek be

  • Szabó M. István
  • 2009. december 10.

Belpol

Az energetikai ügyek kormánypárti és fideszes felelőse közösen jegyzi azt a törvénymódosító csomagot, amellyel lényegében felülírhatók az áram- és gázszektor szabályozásának egyes, az utóbbi években kiizzadt fontos jogszabályai. Benyújtásáig sem a szakmai közeg, sem az államigazgatás nem tudott a módosító csomagról, Brüsszel azonban már levélben tiltakozott.
Az energetikai ügyek kormánypárti és fideszes felelőse közösen jegyzi azt a törvénymódosító csomagot, amellyel lényegében felülírhatók az áram- és gázszektor szabályozásának egyes, az utóbbi években kiizzadt fontos jogszabályai. Benyújtásáig sem a szakmai közeg, sem az államigazgatás nem tudott a módosító csomagról, Brüsszel azonban már levélben tiltakozott.

Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) november 20-án közösen nyújtott be az Országgyűlésnek egy komplex törvénymódosító csomagot. A hivatalosan T/11303 számon lajstromba vett "Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról" címmel ellátott irat szakmai és államigazgatási körökben is kiverte a biztosítékot. Kiderült, hogy az 57 paragrafus alapos átszabására vállalkozó jogi szöveg a gáztörvényt (get) és a villamos energiáról szóló törvényt (vet) is módosítaná, miközben keresztülgyalogolna a Magyar Energia Hivatal (MEH) egyes, épp csak gyakorolni kezdett jogosítványain is. (Lásd: Dróton rángatva, Magyar Narancs, 2009. december 3.) "Ha a parlamenten ezt átnyomják, az

a jogállamiság megcsúfolása

és a szakmai munka szembeköpése lesz" - véli egy vezető beosztású hivatalnok. Szerinte az energetikai jogalkotásban az utóbbi időben is történtek furcsa dolgok, de olyanra, hogy a legfontosabb jogszabályokat érintő módosításokról se az iparág, se az államigazgatás megfelelő szintjei ne értesüljenek időben, eddig nem volt példa. Bár a szakmai körök számára jó ideje evidencia, hogy energetikai ügyekben a legfőbb erő a Podolák elnöksége alatt működő parlamenti gazdasági és informatikai bizottság, és nem az épp hivatalban lévő miniszter, mostanáig a politikusok legfeljebb annyit merészeltek, hogy a szakmailag előkészített törvényszövegekbe utólag - olykor a szakmaiságot is megkérdőjelező - félmondatokat írattak bele. Most viszont a gáz- és áramszektor pályáját határoznák meg évekre, miközben az EU épp a nyári hónapokban adott ki új, Magyarország számára is követendő energetikai irányelveket.

Az államigazgatási és ágazati szakmai kontroll kizárása akkor is kirívó, ha amúgy teljesen kizárt, hogy az országgyűlési képviselők magánszorgalomból dobták volna össze a 60 oldalnyi tervezetet. Az iparági lobbisták régóta tudják, hogy az illetékes parlamenti bizottságnál - vagy akár az országgyűlési képviselőkkel konzultálva - eredményesen képviselhetik részérdekeiket, arra azonban eddig nem volt példa, hogy piaci szereplők írják meg a komplett szektort érintő törvénymódosítási csomagot. Vajon mi minden következhet abból, ha a T/11303 szövegét mondjuk a Mol és a Magyar Villamos Művek (MVM) adta Podolák és Fónagy kezébe? Mert egyelőre ez a valószínű magyarázat a nagykoalíciós nekibuzdulásra.

A szaktárcánál két vélemény létezik a beadványról. Egyesek tudni vélik, hogy "egyetlen ügyvédi iroda írta meg" a teljes szöveget, mások inkább afelé hajlanak, hogy egy kérdéskör külön "úgy lett belefaragva a szövegbe". Egészen pontosan a 25. és a 26. paragrafus, amelyek a kötelező áramátvétel szabályozását módosítják úgy, hogy azzal végigtipornak a MEH jogosítványain, és lényegében 2015-ig annullálják a törvény által biztosított szakmai érvrendszerű szelekciót.

Az EU-ban az energetikai piacnyitás kezdete óta zajlik az a folyamat, melynek során Brüsszel időről időre módosítja a jogszabályi feltételeket annak érdekében, hogy a tagországok régi, integrált és többnyire monopolhelyzetből induló energiatársaságai a rendszerirányítást, a termelői és a kereskedői tevékenységet mind élesebben elkülönítsék egymástól. Az idén nyáron véglegesített ún. 3. energetikai csomag legfontosabb kérdése már konkrétan a szétválasztás (unbundling) körül forog. A rendszerirányítóknál (nálunk a gázágazatban ez a Földgázszállító Zrt., az áramszektorban pedig a Mavir) az új irányelv három megoldást tart elfogadhatónak. Engedélyezi a teljes tulajdonosi szétválasztást; megengedi, hogy egy vertikálisan integrált rendszerben a társaság a rendszerirányítót nem birtokolhatja; végül azt, amikor a jogilag, szervezetileg és vállalatirányításilag elkülönített szervezet tulajdonilag egyben marad. Ez utóbbi az ún. ito-modell; és a Podolák-Fónagy-csomag efelé kívánja fordítani a honi energiaszektort. Energiahivatali információink szerint a fő probléma az, hogy Magyarországon még nincs itt az ideje kimondani, melyik modellt érdemes megvalósítani. Az irányelv jogharmonizációs céldátuma 2011. március, vagyis van (volna) idő a körültekintő előkészítésre és a szakmailag megalapozott döntés meghozatalára.

A gázágazatnál számos szempont mérlegelendő, például az, hogyan lehetne csökkenteni az orosz befolyás növekedését, vagy hogyan lehet a hazai gázrendszert diverzifikálni. Energetikai szakemberek szerint első lépésnek az is elegendő, ha épül egy román, horvát és szlovák összeköttetés, illetve ha sikerül erősíteni a meglévő osztrák kapcsolatot. A Mol ugyanakkor nem állami cég, és a gázüzletágban csak a regulátor Földgázszállító Zrt. révén van jelen, hiszen a földgázt mások szolgáltatják. Más a probléma az állami MVM esetében, amihez a rendszerirányító Mavir is tartozik. Hiszen ha az EU a teljesebb, versengőbb piacot preferálja, akkor ez vajon megvalósulhat-e egy olyan cégben, amely ma arra költi az adófizetők pénzét, hogy szélerőművet és kisebbségi áramszolgáltatói részvényt vásároljon? Amely azt tervezi, hogy beszáll az E.On gönyűi gázerőművébe, és máris tulajdonosa a Mátrai Erőmű szénerőmű-fejlesztési projektjének? Az MVM jelenleg arra tör, hogy a piac összes lehetséges szegmensében számolni kelljen vele.

Az 57. paragrafust módosítani kívánó beadványnál nem is az ito-modell melletti vagy elleni érvelés, hanem az időzítés a nagy talány. Brüsszelből a napokban érkezett is egy pecsétes levél, mely szerint a Podolák-Fónagy-féle menetrend (az előtt beleírni a törvényekbe, hogy mi a követendő modell, mielőtt még fölmértük volna, melyikre a legalkalmasabb a rendszer) nem elfogadható. Kérdés, hogy a címzettek (a külügyi, az igazságügyi, az energetikai tárca, valamint a nemzeti vagyonkezelő vezetői) közül ki, mikor és hogyan reagál majd - ha egyáltalán reagál valamelyikük. Kérdés továbbá, mi áll annak a hátterében, hogy a két cég a két képviselőtől (a két párttól?) ezt a szívességet kérte. És e szívesség viszonozva lesz-e? (Válaszok egyik irányból sincsenek.) Felettébb érdekes kérdés Fónagy János szignója: az, hogy a kormány energetikai ténykedését jó ideje ostorozó ellenzéki képviselő miért ment bele a közös törvénymódosító beadványba - egy olyan akcióba, amely a szavakban olyannyira kárhoztatott mostani állapotokat hagyná változatlanul hosszú időre. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy a

két képviselő partizánkodott

volna, és beadványuk a két nagy párt áldása nélkül született. A Podolák-Fónagy-csomag ugyanis jóval túlmutat még a gazdasági bizottságban egyébként megszokottá vált összpárti egyetértéseken is.

Podolák szerepe könnyen indokolható: akár egyedül is jegyezhetné a brosúrát, ha van mögötte szocialista szándék. Mivel még ők vannak hatalmon, a törvénytervezetet egyszerű többséggel is el lehetne fogadtatni. Fónagy aláírásáról azonban - így vagy úgy, de - valakinek beszélnie kell; különben a Fidesz zöldenergiára és energiahatékonyságra építkező elképzelései a közös sunnyogás miatt súlytalanná válhatnak. Érdekes fejlemény, hogy a Fidesz energetikai ügyekben összeállt szakmai tanácsadói csoportja (benne a regionális kérdésfelvetések felé orientáló Constellation Energy Institute igazgatójával, Orbán Anitával, a piaci liberalizációt hirdető Kaderják Péterrel és az energetikában stratégiai szinten elmerülő Gyürk András EP-képviselővel) a nagykoalíciós törvénymódosítási csomag hírére lényegében felfüggesztette tevékenységét.

Bajnai Gordon november 30-án, a jövő évi költségvetés elfogadását követően azt nyilatkozta, hogy a továbbiakban a kormány nem vesz napirendre új törvényalkotási tételeket. A Podolák-Fónagy-beadvány azonban ezt sem bízta a véletlenre: az irat november 20-án került a rendszerbe, és 23-án ki is jelölték a dokumentum illetékes megvitatójának a (Podolák vezette) gazdasági bizottságot. A testület példás gyorsasággal két nappal később napirendjére is vette az ügyet, és az Országgyűlésnek általános vitára ajánlotta.

Hat hét múlva akár a végszavazás is megejthető.

Neked ajánljuk