Könyvek cigányokról, cigányoktól

Sorköz

Az emberevés hazug vádja, a telep romantikája, polgárosodás és mélyszegénység, egy gyilkosság és egy korszakos tehetség. Öt + kettő kötetet ajánlunk az ország legnagyobb kisebbségéről.  

Tavaly ősszel kilátogattam a könyvhétre a Millenáris parkba. Egy Ray-Ban napszemüveges, jómódú fiatalember az egyik kiülős helyen, kávézás közben a Magyar Narancsot olvasta. Megörültem, hiszen manapság mégis több okostelefont nyomkodó embert látni, mint olyan arcot, aki nyomtatott hetilap mögé bújik. Aztán eszembe jutott, min dolgoztam azon a héten az újságnak.

Egy-két nappal korábban Nógrád megyében jártam Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök jóvoltából, hogy megtekintsek két hátrányos helyzetű települést és az ott zajló szociális munkát. Ez volt az első ilyen riportom, amit aztán több másik követett az év végén és idén. Mindenesetre mellbevágó élmény volt a harmadik világbeli állapotokkal szembesülni. Nézve a kávét szürcsölgető, Narancsot olvasó férfit, rájöttem, hogy nekünk, e témák iránt érdeklődő újságíróknak, mekkora szakadékot kell átugranunk, hogy az egymástól távol eső társadalmi csoportokat legalább a tájékoztatás eszközével közelítsük.

A szegénység nem csak a hazai cigányságot érinti, de kétségtelen, hogy az ország legnagyobb kisebbségének jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Ám rengeteg tévhit is kering velük kapcsolatban. Tévedés az is, hogy ha bemész egy telepre, pillanatok alatt leszakítják rólad a ruhát és elevenen felfalnak.

Én magánéleti okokból kezdtem el érdeklődni a cigány történelem, irodalom és közélet iránt; az elmúlt két évben ezek a témák határozták meg az olvasmányaimat is.

Ebben az országban még soha senkit nem vetettek meg annyira, mint őket, miközben egy rendkívül hányattatott sorsú, ám legalább annyira színes kultúrával rendelkező nemzetiségről van szó. Bizonyosan többet érdemelnek annál, mint amit a többségi társadalomtól kapnak.

Ezért állítottam össze ezt a szép- és tényirodalmi kötetekből álló listát, amelyeken keresztül talán jobban megérthetők a közösségüket érő megpróbáltatások, mindennapi kihívásaik, és így a döntéseik is.

Kele Fodor Ákos: Honti hantok

A 2024-es év egyik legfontosabb köteteként tartják számon a Tea Kiadó főszerkesztőjének kötetét, amelyben több év elhivatott kutatómunkája nyugszik, és az 1782-es juszticmord eseményeit dolgozza fel. Nem egyszerű olvasmány, jó néhány hétbe telt, mire átrágtam magam a több mint hatszáz oldalon. A könyv rávilágít arra, hogy a porajmos (roma holokauszt) és a 2008–2009-es, romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok előtt is olyan mértékű előítéletek éltek a cigánysággal szemben, amelyek tömeges kivégzésekhez vezettek. Több évszázados kirekesztés elszenvedői voltak, miközben az elkülönülten élő cigány közösségek bizonyos mesterségek – teknővájás, üstfoltozás, kosárfonás, lótartás – területén szerzett szaktudására a többségi társadalom is számított.

 
Kele Fodor Ákos: Honti hantok (TEA Kiadó)
 

A per egyszerű lopásvád alapján indult, ám a kínvallatások nyomán a gyanúsítottak olyan vallomásokat tettek, amelyekben gyilkosságokat és kannibalizmust ismertek be. Ennek következményeként 41 kivégzést hajtottak végre, és 64 gyermek maradt árván – miközben a gyilkosságokra és a kannibalizmusra vonatkozó állításokat semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. A szerző nemcsak elemzi a per lefolyását, a korábbi kutatások tévedéseit és a hazai cigánysággal kapcsolatos saját tapasztalatait, hanem a hivatalos adatokon alapuló történetet regényes formában tárja az olvasó elé – beleértve a korhű kivégzési módok (akasztás, kerékbetörés) részletes leírását is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.