A cégtörvény szerint törvényességi felügyeleti eljárásra kerülhet sor, ha egy gazdasági társaságnál nem történik meg a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság felállítása. Ez az állapot a fővárosi önkormányzat nagy cégeinél lassan két hónapja tart. Május 31. óta felügyelőbizottság nélkül működik a BKV Zrt., a BKK Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., a BKM Budapest Közművek Nonprofit Zrt. és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Hogyan jutott ide a főváros? A cégek ellenőrző és vezető testületeinek megbízása tavaly novemberben járt le. Az október végi Fővárosi Közgyűlésen már kirajzolódott a máig tartó állandósult patthelyzet, hogy a pártok nem tudnak megegyezni, nem született olyan javaslat, ami megkapja a szükséges 17 szavazatot. Karácsony Gergely főpolgármester első nekifutásra szeptemberben, kétharmadával csökkentette volna az egyszemélyes fővárosi cégeknél az igazgatósági pozíciók számát. Nyílt pályázat kiírását is ígérte a fővárosi önkormányzathoz tartozó cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági posztjának betöltésére. November elején már az igazgatóságok megszüntetését kezdeményezte, amivel az önkormányzat évi 250 millió forintot tudna spórolni úgy, hogy hatásköreiket átveszi a Fővárosi Közgyűlés. A felügyelőbizottsági pozíciók elosztását a választói akarat figyelembevételével javasolta kiosztani: a legnagyobb frakciók, a Tisza és a Fidesz több pozíciót kapjanak, a kisebb frakciók, a DK, a Kutya Párt, az LMP és a Párbeszéd kevesebbet. Az új rendszert a november végi közgyűlés jóváhagyhatta volna, ha lett volna többségi megállapodás. De akkor sem volt. Ezt látva a főpolgármester módosította a javaslatát. A jogszerű működés megőrzése érdekében azt kezdeményezte, hogy a felügyelőbizottsági helyeket a Főpolgármesteri Hivatal szakapparátusának a legjobbjai, a szakterületen érintett munkatársai kapják meg a munkavállalói delegáltak mellet. Átmeneti időre kaptak megbízást 2025 május 31-ig. Ehhez sikerült 19 szavazatot szereznie, a Tisza Párt 10 fős támogatásával megszületett a kompromisszum, az igazgatóságok pedig elvesztették igazgatósági jellegüket – a közgyűlés tagjai kezdték gyakorolni azokat.
A Tisza Párt akarata is érvényesült, februárban elindították a nagy fővárosi cégek vezetőinek kiválasztását nyílt pályázatok kiírásával. A forgatókönyv szerint az Orbán Árpád tiszás képviselő vezette bíráló bizottság május végére jelölte volna ki az alkalmasnak ítélt pályázókat. A testület azonban eddigi működésével kudarcot vallott, nem nevezett meg egy jelentkezőt sem határidőig. A BKV és a BKK esetében új pályázókra tartana igényt – láthatóan e két fővárosi cég vezérigazgatójának kiválasztása okozza a legnagyobb konfliktust, miközben tavasszal mindkét társaság vezetője, Bolla Tibor és Walter Katalin is lemondott. A BKV vezetését a határozatlan időre kinevezett Takács Péter, és BKK vezetését a határozott időre megbízott Bodor Ádám vette át, a másik három cégben helyükön maradtak a vezérigazgatók. A bíráló bizottság kaotikus, értékelhetetlen helyzetbe navigálta a kiválasztási folyamatot: jelöltek nincsenek, új pályázókat nem hallgatott meg, nincs is szó jelentkezőkről.
Májusban akkor ért az egyre zavarosabb, ellentmondásosabb vezetőválasztási folytatásos történet a csúcsára, amikor a közgyűlés 21 képviselője megszavazta az összes fővárosi cégvezető visszahívását. Ezt viszont a főpolgármester nem volt hajlandó végrehajtani. A közgyűlés politikai játszmái eközben teljesen elterelték a figyelmet a május végi határidőről, amikor lejárt a felügyelőbizottsági tagok mandátuma, innentől törvénytelenül működnek a cégek. A főpolgármesternek annyit sikerült kisajtolnia a pártokból a nyári leállás előtt, hogy a június 30-i közgyűlésen átmenjen javaslata, ami alapján a két vezérigazgatóját veszített közlekedési cég, a BKV és a BKK átmenetileg, szeptember 30-ig 3-3 fős igazgatósági testületet kapjon vezető beosztású munkatársaiból, díjazás nélkül. Ezzel ennél a két cégnél októberig levették ezt a terhet a fővárosi közgyűlés képviselőiről.
Hogyan lehet rendezni a törvényes működést? Ha a tulajdonos illetve a cégvezető nem képes rá, a cégek, így az említett fővárosi társaságok működését a cégbíróságok állítják helyre törvényességi felügyleti eljárás keretében – írja a cégtörvény. Ennek akkor van helye, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak. Vagy ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a létesítő okiratában foglaltakat. E fővárosi társaságoknál ez már bekövetkezett. A törvény szerint kötelező felügyelőbizottságok alakítása a gazdasági társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja. Hasonlóképpen kötelező felügyelőbizottságot működtetni a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében. Az tehát nem lehet megoldás, hogy felügyelőbizottságokat végérvényesen megszüntetnék a fővárosi önkormányzat cégeinél.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
