"Merészség, kemény lélek és gyomor" (Csécsei Béla, a VIII. kerület polgármestere)

szerző
Varró Szilvia
publikálva
1999/37. (09. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Szeptember elsejével életbe lépett a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag prostitúciót szabályozó része. A törvény legalizálja a prostitúciót, bizonyos helyeket védett zónává nyilvánít, ahol tilos a prostitúció (autóutak, főútvonalak, bírósági, ügyészi szervek, köz- és felsőoktatási, gyermekvédelmi, egyházi intézmények, fegyveres erők objektumainak környéke). A törvény fél évet ad az önkormányzatoknak, hogy kijelöljék a türelmi zónákat, ahol megengedett lesz a prostitúció. Budapest egyik legérintettebb kerületének polgármesterét kérdeztük.

Szeptember elsejével életbe lépett a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag prostitúciót szabályozó része. A törvény legalizálja a prostitúciót, bizonyos helyeket védett zónává nyilvánít, ahol tilos a prostitúció (autóutak, főútvonalak, bírósági, ügyészi szervek, köz- és felsőoktatási, gyermekvédelmi, egyházi intézmények, fegyveres erők objektumainak környéke). A törvény fél évet ad az önkormányzatoknak, hogy kijelöljék a türelmi zónákat, ahol megengedett lesz a prostitúció. Budapest egyik legérintettebb kerületének polgármesterét kérdeztük.

MaNcs: Az ön férfi ismerőseinek körülbelül hány százaléka volt már prostituálttal?

Csécsei Béla: Arról tudok beszámolni, akik be is vallották. Két embert ismerek, aki vígan állítja magáról, hogy gyakori vendége a kocsisornak.

MaNcs: Ezek milyen pozíciójú férfiak?

CSB: Az egyik nem Magyarországon él, a másik választott önkormányzati képviselő.

MaNcs: Mit gondol ön a prostituáltakról?

CSB: Az ő dolguknak tartom, elég furcsa szakmát választottak. Különös lelkivilág kell ahhoz, hogy valaki válogatás nélkül elfogadjon szexuális partnereket, anélkül, hogy hátterüket, tisztálkodási szokásaikat ismerné. Ez merészség, kemény lélek és gyomor kérdése.

MaNcs: Ön szerint ezek a lányok áldozatok, vagy ez is csak olyan munka, mint a többi, a lányoknak joguk van a saját testükkel rendelkezni?

CSB: A testével mindenki azt tesz, amit akar. Hogy hogyan váltak prostituálttá, az elég vegyes. Sokukat - rendőrségi források szerint - elrabolnak otthonról, keményen fogva tartják. Mások kalandvágyból keverednek bele, megint mások rendes családanyák, akik így egészítik ki fizetésüket. Állami gondozottak gyakran válnak kurvává: a strici által felvillantott kicsi szeretet is sokat jelent nekik.

MaNcs: Kik a stricik?

CSB: A legalja nép, semmi másból nem élnek, mint hogy leszedik a sápot. Amíg a prostituált árusíthatja a saját testét, addig a strici a területet birtokolja, és csak akkor engedi oda a nőt, ha leveheti róla a hasznot. És le is veszi.

MaNcs: Vagyis mégse a prostituált nőé a teste, hanem a stricié?

CSB: A strici dönti el, hogy a nő találkozik-e a klienssel. Akkor hagyja a saját testével rendelkezni a nőt, ha odaengedi a helyre. A stricik arra szakosodnak, hogy a forgalmas, üzletkötésre alkalmas területeket megtalálják és birtokolják. A legjobb időkben kártyacsatákban cseréltek gazdát a hölgyek, néhány tízezer forintért kerültek egyik stricitől a másikhoz. Ezt én mocskos világnak tartom.

MaNcs: És a kliensek?

CSB: Jól ismerem az amszterdami vörös lámpás negyedet: felejthetetlen látvány, amikor egy magyar nyugdíjas téeszes kirándulócsoporthoz hasonlóan jönnek az olaszok, és csorgó nyállal bámulják a kirakatokban lengén öltözött lányokat.

MaNcs: A prostitúció Hollandiában a protestáns házasság fenntartásának elengedhetetlen feltétele.

CSB: Van, akinek ez szükséges, mások heccből mennek ilyen helyekre, van, aki rejtegeti, van, aki vállalja. A kliens anyagi helyzete is eltérő: a kocsisoron a rossz Wartburgtól a legdrágább luxusautóig mindent lehetett látni.

MaNcs: ´98 őszén, az önkormányzati választások előtt döntött az előző kormány a prostitúció szabályozásáról. Ez kapóra jött az ön választási kampányában: hivatkozhatott arra, hogy rendet fog csinálni.

CSB: A jogszabály már a választások előtt másfél évvel kész volt. Egy közvélemény-kutatás azt mutatta, az emberek azt szerették volna, hogy a polgármesterek kuplerájt csináljanak. Engem csak hátráltatott az, hogy tudjuk, mi a megoldás, de az első lépést se vagyunk hajlandók megtenni. Ez most megtörtént. A mostani események nem jelentik a kurvakérdés megoldását, de egy lépcsősor első fokát igen. A törvényalkotók nem is szándékoztak mással foglalkozni, csak az utcai, nyilvános prostitúcióval.

MaNcs: Ha a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagban foglalkozunk a prostitúcióval, akkor miért hagyjuk ki a hoteleket, masszázsszalonokat? Ott nem folyik bűnözés?

CSB: Nekem is vannak kérdéseim. Habár sokáig tartott, míg meghozták a törvényt, egy-egy dologgal már most látjuk, hogy baj van.

MaNcs: A tiltott zónában tilos elfogadni a szexuális szolgáltatást. Vagyis a kliens is büntethető. De hogy ismeri fel a rendőr a klienst vagy a lányt?

CSB: Ha nyilvánvaló, hogy a nő azért áll ott, mert üzletkötésre vár, akkor a rendőrök közbelépnek. Nem hiszem, hogy össze lehet keverni egy pasasra vadászó prostituáltat és egy buszra váró hölgyet.

MaNcs: Pedig két hete ez zajlik az ön kerületében: a rendőrség gyerekkel bevásárolni induló nőket is bevisz. Engem is igazoltattak a József utcában.

CSB: A rendőröknek is tanulni kell még ezt. A rendőrök azt mondják, hogy ők először csak figyelmeztetik, felszólítják az illetőt, és csak ha tovább folyik a cselekmény, akkor viszik be, és állítják elő.

MaNcs: Ez nem így van. Nyilván ön is látta, hogy nagyjából minden nőt durván betuszkolnak a rendőrkocsiba.

CSB: Én ezt nem láttam, csak az eredményét láttam, hogy nincs kint az utcán prostituált.

MaNcs: A szemét el van takarítva. De hogyan?

CSB: Müncheni rendőrök felkészítettek minket erre: amikor ott kijelölték a türelmi zónát, egy évig folyt a csata a rendőrök és a prostitúcióban részt vevő felek között, míg azok végül belátták, el kell vonulniuk a türelmi zónába. A müncheniek felhívták a figyelmünket, hogy nem lehet másképp.

MaNcs: Csak erőszakkal.

CSB: Nem erőszakkal, hanem csak gazdasági oldalról, csak a pénz oldaláról lehet megfogni őket. Azaz ha kivonjuk a keresetet a zsebükből, eltüntetjük a klientúrát vagy a nőket, akkor költözésre lehet késztetni őket, mert nincs bevétel. Márpedig ők nagyon bevételorientáltak.

MaNcs: Erre mondta egy strici nekem azt, hogy akkor majd rányomulnak a fegyver- vagy kábítószerpiacra, ahol már részben ott vannak.

CSB: Az önkormányzatok felelőssége az, hogy legyen egy hely, ahol legális a prostitúció. Végig kell gondolni néhány dolgot: fel kell készíteni a rendőröket arra, hogyan tarthatják fenn a rendet a türelmi zónában és azon kívül. Németországban speciális rendőrosztag foglalkozik ezzel. Nincs semmi értelmea törvénynek, ha az illegális prostitúciót nem tudják megszüntetni a közterületeken. Budapesten másfél türelmi zóna kell: a fél alatt a kamionterminálokat értem, ahonnan kár lenne behozni a prostitúciót a városba. A jogszabály szerint pedig ki kell jelölni a városban egy zónát, amely elég nagy ahhoz, hogy be tudja fogadni magába a fővárosi prostitúció egészét. Budapesten a fővárosi önkormányzatnak kell kijelölnie a zónát, vétójoga annak a kerületi önkormányzatnak van, amely zónát ajánl a saját területén.

MaNcs: Van olyan önkormányzat, aki brusztolna a zónáért?

CSB: Eddig senki nem javasolt ilyet, e témával kicsit felelőtlenül bánunk. Azt gondolom, ez van olyan fontos, mint egy metróvonal kijelölése, vagy hogy melyik felét újítsuk meg Budapestnek, ez a döntés városléptékű. Tehát ha a zóna elég nagy, akkor nem kell nézni a peep show-t a körúton vagy a lakótelepi ház garázsában a szexshopot. Oda megy a pornómozi, a life show. Lehet a fővárosnak egy olyan negyede, amely nem szégyennegyed lesz. Egy ilyen vidám, turistacsalogató negyed színfoltja lehet a városnak. Nem lehet túl messze a központtól, gyakorlatilag a Hungária körgyűrű lehet a legmesszibb, ahová tehetjük. Kijjebb nem megy, mert akkor állandóan a város belsejében üti fel majd a fejét. Ne lakott területen legyen, mert a prostitúció teljesen megváltoztatja a környéket, a tulajdonviszonyokat. És legyen valamilyen természetes határa, nem a Kaukázusra gondolok, hanem mondjuk vasúti sín vagy erős főútvonal. Vagy meg kell építeni a határát.

MaNcs: Szögesdrót.

CSB: Nem, kell oda építeni valamit, hogy kifelé ne tudjon terjeszkedni.

MaNcs: A stricik ön szerint elmennének oda?

CSB: A példák azt mutatják, hogy nem jókedvvel és nem önszántukból, de elmennek. Megoldatlan még az egészségügy és az adózás. Ekkora pénzmennyiséget megadózatlanul hagyni felelőtlenség az állampolgárokkal szemben.

MaNcs: Az adózáshoz nyilván kellene tartani a lányokat, ez viszont ellenkezik a Magyarország által is aláírt New York-i egyezménnyel.

CSB: Az emberek csak abban a dimenzióban tudnak gondolkodni, hogy bent maradni az egyezményben vagy kilépni belőle. Senki nem vállalja fel azt a felelősséget, hogy kezdeményezzük a változtatását. Kilépni egy Európa felé tartó országnak, azt nem lehet.

MaNcs: Miért nem? Több európai ország nincs benne.

CSB: Ez külpolitikai szempontból szerencsétlen lenne, meg ez az egyezmény kötelez az emberkereskedelemmel szembeni fellépésre is. De a nyilvántartással el tudnánk számolni valahogy a többi állampolgár felé, például az egészségügyet illetően. Ne lehessen kurválkodni, ha nincs valakinek egészségügyi papírja. Az ezt szabályozók felelősséggel tartoznak az összes kliensnek.

MaNcs: Miért pont a kliensnek tartoznak felelősséggel? A lányokat nem kell védeni? A New York-i egyezmény szerint a prostituált áldozat. Akkor miért nem őt védjük?

CSB: Azért nem olyan egyértelműen áldozat az, van egy kis önkéntesség is benne.

MaNcs: A kliens ugyanúgy átadhatja a kankót a lánynak, mint az neki.

CSB: Ezt tartom én a saját testemmel való rendelkezés egyik veszélyhelyzetének. Ehhez nem kell prostituáltnak lenni. A kliensek után következőket, a családot, a hozzátartozókat kell nézni. Egészségügyi bombát ketyegtetünk, ha nem figyelünk oda. Beterelni egy negyedecskébe, és ott egészségügyi kontroll nélkül hagyni, az nem normális. Ha egy nyugdíjas mellékállást vállal, megadóztatjuk a pár tízezer forintját. Itt meg hihetetlen jövedelmek vannak, és senki nem fizet adót.

MaNcs: Az Egészségügyi Minisztérium által a lányoktól megkövetelt bárca csak fényképpel és személyivel együtt érvényes. Vagyis megint csak nyilvántartjuk a lányokat.

CSB: A törvény szerint a prostituáltnak rendelkeznie kell a fertőzésektől való mentességét bizonyító orvosi igazolással. Ez nem jelenti azt, hogy magával is kell hordania.

MaNcs: Ez a rendelet hatósági jogkörrel ruházza fel a klienst, aki kérheti a lánytól a papírját.

CSB: Nem lenne rossz, ha így lenne. Ez egy picit megnyugtatná az ürgét.

MaNcs: De mi nyugtatná meg, ha egy menetben is össze lehet szedni egy trippert? Ez ötezer forintjába kerül a lánynak. Ön szerint ez nem ösztönzi-e őt további menetekre?

CSB: Biztosan arra ösztönzi, hogy ezt valahol behozza. Tény, hogy nem igazán átgondolt ez a dolog. Hogy a prostituált azt mondja, kérem, én kurválkodom, és kell nekem orvosi igazolás, ez biztosan sérti az egyezményt.

MaNcs: Borai Ákos, a törvény készítője tegnap azt mondta az Aktákban, majd a stricik mennek tárgyalni a polgármesterekhez. Csécsei urat is keresik majd.

CSB: Ha ez az egyetlen megoldás, akkor leülök velük tárgyalni, de a legmesszebbmenőbbekig szeretném ezt elkerülni.

MaNcs: A nyolcadik kerületnek csaknem az egésze tilalmi zóna, és a törvény szerint márciusig kell kijelölniük a türelmi zónákat. Ez kinek a sara? Az öné vagy a fővárosé?

CSB: A parlamentben fogadták el, hogy a törvény hatálybalépése után hat hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy kijelöljék a türelmi zónát. Nagy volt a híre, hogy a stricik mondogatták: őket nem érdekli se törvény, se közigazgatás, maradnak, ahol eddig voltak.

MaNcs: Most kinek a sara ez?

CSB: A rossz törvényalkotás hibája.

MaNcs: Nem volt idejük a nyáron kijelölni?

CSB: Nem mi jelölhetünk ki, hanem a főváros, de lépni csakl a törvényszöveg ismeretében lehet. A büntethetőség szeptember elején hatályba lépett, de a zóna létét csak jövő márciusra írja elő a törvény.

MaNcs: A lányok ötvenezerig büntethetők, ha a tiltott zónában állnak, és százezerig, ha nincs bárcájuk. Honnan tudják ezt kifizetni? Már most is kapják a csekkeket, pedig önök mulasztottak.

CSB: A rendőr sem tehet mást, mint hogy a törvénynek érvényt szerez.

MaNcs: De hogy? Úgy, hogy megbilincselve, lebüdöskurvázva viszi be a strici által utcára kényszerített lányt?

CSB: Én nem láttam ilyen dolgokat.

MaNcs: Ne vicceljen, a tévében mást se látni két hete.

CSB: Komolyan mondom, hogy nem láttam ilyesmiket.

MaNcs: Felveszek egy miniszoknyát, és jöjjön ki velem. Önt elmaszkírozzuk, rajtam meg három perc múlva rajtam lesznek a rendőrök.

CSB: Jó, menjünk. Én annyit tudok, amennyit a kapitány nekem elmondott, hogy előbb felszólítják, és csak aztán viszik be. Ez annak köszönhető, hogy nincs háromszáz méter a mi intézményeink között. Sajnos Budapest tele van ilyen intézményekkel, amelyeknek a közelében tilos állni a kurváknak.

MaNcs: Mi a helyzet a faházak ötletével, ahová a lányok elvonulhatnának a kliensekkel?

CSB: Volt olyan város, ahol bejött a lakókocsis megoldás.

MaNcs: Javasolnám a konténereket székesfehérvári mintára. A lányoknak nincs olyan érdekvédő szervezete, amely tiltakozna ez ellen.

CSB: Sokféle megoldás lehet. A striciből akkor lehetne világosabb figura, ha az adózás belépne a rendszerbe, de ez egy következő lépés.

MaNcs: De most megint csak a látható lányok vannak büntetve.

CSB: Az csak fantazmagória, hogy valaki elkapja a lányok mögött álló striciket.

MaNcs: Pedig a BM ezt szeretné.

CSB: De őket nem lehet látni.

MaNcs: Miért lehet jobban látni a sarki lányt, mint a huszadszor köröző Mercedest?

CSB: Nem az az igazi strici, aki figyeli a lányt, az csak alkalmazott. Az igazi stricik birtokolják a helyeket, és kaszálják a nagy pénzeket. Ha igazak a híreim, a mi nyolcadik kerületi részünk két-három kézben volt.

MaNcs: Ha igazak a híreim, a rendőrök gyakran figyelmeztetik a striciket a razziák előtt.

CSB: Az a rendőr a saját kollégáit árulja be. Mi egyszer az önkormányzattól ellenőriztünk egy vendéglőt, ahol túl gyorsan raktak rendet. Utána mi is rendet raktunk a hivatalunkban.

MaNcs: A stricik és rendőrök állítólag jóban vannak, legalábbis köszönő viszonyban.

CSB: A pandúr nem lehet jóban a rablóval, még köszönő viszonyban sem.

MaNcs: Most márciusig tehát a rendőrség erőszakkal viszi be a lányokat, a csávók keresik őket, a stricik meg a lányokon verik majd le az elmaradt keresetet. Vagyis megint a prostituált nő húzza a rövidebbet.

CSB: A mi dolgunk az, hogy megtegyük a javaslatunkat. Ez legkésőbb a jövő hónapban meglesz.

Varró Szilvia

szerző
Varró Szilvia
publikálva
1999/37. (09. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra