Kedves jó olvasóink!

  • 1999. szeptember 16.

Belpol

azoknak, akik visszaküldték kérdőívünket, köszönjük, hogy visszaküldték. Akik nem küldték vissza, azoknak is köszönjük, hogy nem, bár nekik nem annyira.

Tartsa meg magának!

Kedves jó Olvasóink,

azoknak, akik visszaküldték kérdőívünket, köszönjük, hogy visszaküldték. Akik nem küldték vissza, azoknak is köszönjük, hogy nem, bár nekik nem annyira.

A Visszaküldő Olvasók némelyikének nyakába a sors szeszélye ajándékokat, úgymint koncertbelépőket és előfizetéseket és CD-ket zúdított!

A hét végi koncertre a szerkesztőség vendégeként szívesen látjuk következő olvasóinkat (+ 1 főt, hisz a meghívó két személyre szól): Döbrentey Zsolt (Budapest), Éles W. Róbert (Budapest), Dr. Lendvai Domonkos (Budapest), Jeney Zsuzsa (Gödöllő), Fejes Mónika (Budapest), Kecskés Csaba (Budapest), Benedek Angéla (Csongrád), Cziba Gabriella (Budapest), Vágó Ágnes (Budapest), Dr. Fejes Tímea (Orosháza), Paszternák Klára (Budapest), Pál Mónika (Zomba), Türi Zsuzsa (Budapest), Töreki Orsolya (Devecser), Illés Orsolya (Szigetcsép), Lakatos Sándor (Budapest), Szikra Ágnes (Budapest), Pintér Attila (Székesfehérvár), Pócsi András Zsolt (Debrecen), Markó Eszter (Kecskemét), Légrádi Csaba (Nagybátony), Lázár A. Péter (Budapest), Verdes Miklós (Budapest), Radrány Péter (Budapest), Balla Zsuzsa (Kecskemét), ´z Márton (Budapest), Váradi Sándor (Debrecen), Lippert Gábor (Veszprém), Tamási Ildikó (Kaposvár), Kovács Gábor (Mezőkövesd), Nagy Ágnes (Budapest), Dobszai Jenő (Debrecen), Pleiveijsz Éva (Sárvár).

´k 1200 forint leszurkolása nélkül élvezhezik 18 hától, de legkésőbb fél héttől a Magyar Narancs/MaNcs összes valaha volt főszerkesztőjének elmés csevegését, Bojártól Vágvölgyin, Nádorin, Makain át Bojtárig! Jegyüket postán kapják meg, sőt szerintünk már meg is kapták!

Egyéves MaNcs-előfizetést nyertek következő Olvasóink (akiket szintén szívesen látunk a Fonóban, csak nekik fizetniük is kéne): Csomor Józsefné (Jászberény), Dr. Fenyves Enikő (Nagykanizsa), Kovács Mihály (Budapest), Dr. Bauer Miklósné (Budapest).

És végül, mondhatni vigaszágon, CD-vel háláljuk meg alant sorolt Olvasóink postáját: Elek János (Budapest), Nemes Gyuláné (Szolnok), Dr. Szatmári Imre (Budapest), Vas Gergely (Kecskemét), Jakab Zoltán (Budapest).

Jó mulatást!

A szerk.

1999

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.