Orbán támadja a Nemzeti Bankot A Fidesz frakciójában felháborodást, indokolt idegességet váltott ki, hogy a Horn-kormány idején, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium között egy tranzakció során államadósság-csere történt, egy indokolatlan lépéssel felesleges terhet raktak a költségvetésre - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-frakció hét végi ülése után. Hozzátette: gyanítják, hogy a tranzakcióra azért került sor, hogy így konszolidálják az MNB tulajdonában lévő kereskedelmi bankokat, így a CW Bankot. Járai Zsigmond pénzügyminiszter egy nappal később viszont úgy nyilatkozott: az adósságcsere törvényes volt. Az MNB közleményében úgy reagált: az adósságcsere 1996 végén történt a PM és az MNB közös elhatározásából, parlamenti jóváhagyással, az Állami Számvevőszék ellenőrzésével és ellenjegyzésével. Hangsúlyozzák: a pénzügyi manőver független a CW Bank ügyétől, amelyet egyébként vizsgálnak.
Moszkva: terrorakciók Még folytak a mentési munkálatok Moszkvában az egy héten belül felrobbantott második lakóház romjai között azon a napon, amelyet gyásznappá nyilvánítottak a több mint százötven áldozatot követelő, korábbi moszkvai és az azt megelőző bujnakszki terrorakció áldozataira emlékezve. Az orosz belügyminiszter a dagesztáni lázadókat és személy szerint Samil Baszajevet tette felelőssé a Moszkvában történt házrobbantásokért. Vlagyimir Rusajlo szerint mindkét moszkvai házrobbantást ugyanaz a személy hajtotta végre. Közölte azt is, hogy a hétfői napra Moszkvában még egy házrobbantást készített elő az ismeretlen tettes, ezt azonban sikerült megakadályozni.
Vajdaság: magyarellenes szerb kirohanás A vajdasági magyarok augusztus 20-án megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsának célja Szerbia szétverése, a magyarlakta területek kiválása - írta egy összeállításában a belgrádi kormányhoz hű Politika című napilap. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ismét hangsúlyozta: nem törekszik elszakadásra, és elveti a határmódosítás gondolatát. Józsa László, a szervezet alelnöke szerint elsősorban a hatalmi pártok szokásos pánikkeltési kampányáról van szó, ugyanakkor némely ellenzéki erő is bírálja a tanácsot. Zoran Djindjic, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott: a Vajdaságban nem kell tartani a kosovóihoz hasonló helyzettől, mert a kisebbségek aránya csak 35 százalék, és a magyarok kivételével a többiek valamennyien lojálisak a jugoszláv államhoz.
Juszt-ügy: mégis vizsgálat Az államtitoksértés alapos gyanúja fennáll, ezért a felelősség tisztázására további lépésekre van szükség - jelentette ki Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki helyettese döntését felülbírálva lehetővé tette, hogy a rendőrség tovább nyomozzon a Kriminálisban közzétett dokumentumok ügyében. A nyomozás megszüntetését július 23-án rendelte el a fővárosi főügyész. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója által bejelentett panaszt és az országos rendőrfőkapitány által tett előterjesztést augusztus 11-i határozatában utasította el a legfőbb ügyész helyettese. Györgyi Kálmán - határozottan elutasítva a politikai nyomás gyanúját - úgy fogalmazott: téves jogértelmezésen alapult a rendőrséget a nyomozás megszüntetésére utasító álláspont.
Magánnyugdíjpénztárak: befagyasztott járulék? A költségvetés helyzetével indokolta a kormány előterjesztésében azt a javaslatát, amellyel befagyasztaná a nyugdíjpénztárak járulékemelését. A magánpénztárakba kerülő, 2000-ben mintegy 70 milliárd forintra rúgó összeg a tb nyugdíjalapjában hiányként jelentkezik, és ezt az összeget a költségvetés téríti meg. Míg az eredeti törvényjavaslat szerint az idén 7, majd 2000-től 8 százalékra emelkedett volna a magánpénztárakba kerülő járulék mértéke, az előterjesztés szerint továbbra is csak 6 százaléknyi nyugdíjjáruléknak megfelelő összeg kerülhet a nyugdíjpénztárakba. Ellenzéki bírálatok szerint a kormány a folyamatos törvénymódosítással a polgári jog alapvető normáit vágja sutba.
Izraeli kormány: igen a kiürítésre Ehud Barak izraeli miniszterelnök kormánya 17-1 arányban, egy tartózkodás mellett, megszavazta a nehéz és esetenként fájdalmas döntést, azaz a Wye-2 megállapodás végrehajtása kapcsán azt, hogy újabb területeket adjon át a palesztinoknak. Barak az izraeli parlament, a knesszet tagjai előtt a döntést kommentálva kijelentette: minden Izrael számára fontos érték ellentmond annak, hogy másokat alávessen saját akaratának. Izrael első lépésként a területek újabb hét százalékát átadja a palesztinoknak, és rendelkezik a palesztin foglyok szabadon bocsátásáról is.
Határnyitás: tíz éve Semmiféle moszkvai egyeztetés nem előzte meg az NDK polgárainak kiengedését Ausztriába 1989-ben - jelentette ki egy német rádióadónak adott nyilatkozatában Horn Gyula, aki akkor a Németh-kormány külügyminisztere volt. Mint mondta: a szovjet típusú szocializmus iránti kételyei jóval korábban jelentkeztek. Az európai politikát is nagyban befolyásoló esemény tízéves évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésre meghívták többek között Viktor Klima osztrák és Gerhard Schröder német kancellárt, aki ismét köszönetet mondott az akkori kormánynak, valamint több egykori politikai vezetőt is. Göncz Árpád a Parlamentben tartott fogadáson kijelentette: a német menekülteket kiengedő kormánynak tisztában kellett lennie azzal, hogy mögötte áll az ország közvéleménye, de nem tudhatta felmérni, milyen hatással jár ez a lépés. Morze
Az államháztartás hiánya az év első nyolc hónapjában 428,8 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzat 97,9 százaléka. Az időarányost meghaladó deficitet a tb-alapok tervezettnél kétszer nagyobb hiánya okozta. Év végéig azonban a vagyonértékesítésből várható 60-70 milliárd forint egyensúlyi helyzetbe hozza majd a tb költségvetését.
Ismét földrengés pusztított Törökország északnyugati részén: az augusztus közepi, legalább 15 ezer áldozatot követelő 7,4-es erősségű földmozgás után a mostani, a Richter-skála szerint 6,1-6,8-as erősségű földrengésben két ember meghalt, és 28 megsérült. Földrengés pusztított Görögországban is: az 5,9-es erősségű rengések során legalább százan meghaltak.
A versailles-i fellebbviteli bíróság megerősítette a nanterre-i törvényszék korábbi ítéletét: 300 ezer frankos kártérítésre kötelezték Jean-Marie Le Pent, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét, amiért másfél éve Münchenben kijelentette: a gázkamrák a történelem jelentéktelen részletkérdései voltak.
Még az idei évben általánossá válik a drogtesztek használata a közutakon: a rendőrség szeptember közepétől kezdi tesztelni öt pályázó cég szondáit. A kábítószeres befolyás alatti vezetésért egy évig terjedő szabadságvesztés róható ki; akinek a tesztje pozitív, kábítószerrel való visszaélésért is elítélhetik.
Betlen Jánost kérte fel Szabó László Zsolt elnök a közszolgálati televízió A Hét című műsora főszerkesztőjének. Lapértesülések szerint a korábban a Híradót is vezető, jelenleg az MTV Aktuális című műsorában dolgozó Betlen azzal a feltétellel vállalja a jelenleg 3 százalékos nézettségű műsor irányítását, ha az politikai magazinból stúdióbeszélgetéseket felvonultató műsorrá alakulhat át.
Sándor László marad a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke: a szövetségi tanács tagjai 83-23 arányban döntöttek így. A Papíripari Dolgozók Szakszervezete a döntés miatt kilép az MSZOSZ-ből. Sándor László VIP-hitelügye kipattanása után maga kezdeményezett szavazást maga ellen.
