Repedések a rendszeren

  • Vári György
  • 2010. október 14.

Belpol

A múlt hétfői vörösiszap-katasztrófa számos strukturális problémára rávilágíthat a magyar környezetvédelemben és még azon is túl.

A bauxitkitermelés a létező szocializmus idején ért el a csúcsra: Magyarországé volt a legnagyobb bauxitkészletek egyike Európában, az alumíniumot "magyar ezüst" néven is emlegették. A bauxitot ráadásul többnyire viszonylag olcsón, külszíni fejtéssel is bányászták. A 90-es évekre azonban kezdtek kimerülni a készletek, és a rendszerváltás után az alumíniumipar sokat vesztett jelentőségéből.

Maradt a timföld

A bauxitból két fázisban nyerhető ki az alumínium. Először az úgynevezett Bayer-eljárással nátronlúggal reagáltatják - a lúg feloldja a kőzetben lévő alumíniumvegyületeket, míg a fémek többségét nem. A visszamaradó lúgos zagy a vörösiszap, míg az alumínium-oxidból, a timföldből elektrolízissel alumínium képződik az eljárás második fázisában. Amióta a Mal Zrt. érdekeltségébe tartozó inotai kohó 2006-ban befejezte működését, Magyarországon nincs alumíniumgyártás, csak timföldet állítanak elő. A vörösiszapban legnagyobb mennyiségben vas-oxid (vagyis rozsda) található, ami nem mérgező: ettől vörös a zagy. Az elsődleges veszély a nátronlúg előidézte erős, vegyi égési sérüléseket okozó maró hatás: az ajkai timföldgyár tározójából kiömlött, 800-1000 hektárt elárasztó több százezer tonna zagy pH-értéke 13 körüli, miközben a 14-ig terjedő skálán a 7-es érték a semleges. A Torna-patak és a Marcal élővilágát teljesen elpusztította a lúgos szennyezés, de várhatóan viszonylag gyorsan regenerálódik a folyók ökoszisztémája. A Dunát elérő vörösiszap pH-értéke nagyjából veszélytelen, mivel gipsz és ecet öntésével folyamatosan semlegesítették a lúgot. További bajt okozhat, hogy a megszáradt vörösiszap porzik, és lúgossága miatt erősen irritálja a légutakat, de akár nehézfémek is lerakódhatnak ilyenformán a szervezetben.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Kolontárt és Devecsert elárasztó iszap mennyi egészségkárosító nehézfémet tartalmaz. Ez nem meglepő, hiszen a vörösiszap kémiai szerkezete nem homogén. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján publikált tájékoztató szerint mivel a nehézfémek erős kötésekben vannak jelen, a kioldódó nehézfémtartalom nem haladja meg az egészségügyi határértéket. A Greenpeace vizsgálata magas arzén-, króm- és higanykoncentrációt mutatott ki, de ők általában vizsgálták a nehézfém-koncentrációt, míg az Akadémia adatai a szóban forgó tározóból 2004-ben vett minta vizsgálatán alapulnak. Lúgos közegben e nehézfémek nem oldódnak (ezen alapul a Bayer-eljárás), de savas közeggel találkozva már kioldódhatnak, és ez okozhat később problémákat - véli Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség korábbi elnöke, az LMP országgyűlési képviselője.

A vörösiszap az EU-szabályozás szerint nem számít veszélyes hulladéknak, és a jogharmonizáció miatt immár Magyarországon sem, mert nem radioaktív és - többnyire - nem magas a nehézfémtartalma. Egy uniós környezetvédelmi irányelv szerint viszont fel lehetne vetetni a listára nagyon erősen lúgos kémhatása miatt. Hogy ez még senkinek nem jutott eszébe, azt Szilágyi szerint egyedül egy európai szintű gazdasági lobbitevékenység magyarázhatja. Szerinte az ajkaihoz hasonló töménységű zagyot semmiképpen sem volna szabad tárolni.

A Mal Zrt. jogelődje 1995-ben jött létre, az alumíniumipar privatizációjakor alakult. Az eltelt évek során "közép-európai multivá" vált, egy horvát bauxitbányászati társaságban szerzett például többségi tulajdont, hogy pótolja a kimerülőfélben lévő magyar bauxitkészletet. A társaság az általa előállított timföld termékek 95 százalékát exportálja. Az utóbbi évek mégsem voltak egyértelműen sikeresek: az inotai alumíniumkohó bezárására azért kényszerültek - túl azon, hogy az elektrolízis villamosenergia-igényes, tehát felettébb drága eljárás -, mert, mint a Mal akkori vezérigazgató-helyettese nyilatkozta az Origónak, "a kohó további működéséhez több milliárd forintos környezetvédelmi beruházást és modernizálást kellett volna végrehajtani, ennek ellenére e rendkívüli ráfordítás megtérülését nem lehetett volna biztosra venni". Azt, hogy pontosan milyen környezetvédelmi garanciákat vállalt a cég az ajkai timföldgyár megszerzésekor, nem tudjuk, a szerződés nem megismerhető, noha az LMP és a Levegő Munkacsoport követeli a nyilvánosságra hozatalát.

A vörösiszap teljes feldolgozásának két lépése a lúgos kémhatás semlegesítése és a nehézfémek kivonása, felhasználása lehetne, azonban ennek jelenleg ismert technológiái roppant drágák. Szilágyi László úgy sejti, középtávon a legtöbb, amiben joggal reménykedhetünk, az anyag biztonságos tárolása lehet. Léteznek belföldön is technológiák, amelyek kohászati alapanyagot képesek készíteni a vörösiszapból, de a szállítási és technológiai költségek nem ismeretesek. "Mindent meg kellene tenni azért, hogy a közvetlen károk elhárítása után az ipari hulladék anyag hasznosítását támogassuk" - hangsúlyozza Szilágyi.

Illés Zoltán államtitkár a katasztrófa bekövetkeztekor azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég jelezte, hogy ha egy héten belül nem indíthatják meg újra a termelést, elveszítik a vevőkörüket, ha pedig bezárnak, 1100 alkalmazott állása szűnik meg, és számos további, a timföldgyártáshoz közvetve kapcsolódó munkahely is megszűnik. Ajka polgármestere is a miniszterelnökhöz fordult, kérve, hogy tegye lehetővé a kormány a Mal Zrt. további működését. Orbán Viktor szerint olyan "okos" döntésre van szükség, amelynek eredményeként a tragédia előidézése nem marad következmények nélkül, és a munkahelyek sem kerülnek veszélybe.

Egyelőre nincs döntés arról sem, milyen formában járul hozzá az állam a földönfutóvá vált családok új otthonainak megteremtéséhez. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság kérdésünkre azt válaszolta, hogy a vészhelyzet elmúltáig nincs mód ezzel foglalkozni. Szabó Imre, a Bajnai-kormány egykori környezetvédelmi minisztere lapunknak azt mondta: javasolja a minisztersége idején létrejött Zöld Beruházási Rendszer költségkeretének igénybevételét az új otthonok építéséhez, hogy energiatakarékos mintalakásokba költözhessenek azok, akik nem tudnak vagy nem kívánnak visszatérni iszappal elöntött otthonaikba (a keret az üvegházhatású gázok kvótabevételeiből képződött).

A másik három nagy tározó miatt is nagy most már az aggodalom, igaz, ez sokak szerint megalapozatlan: az almásfüzitői, a közvetlen közelében lévő neszmélyi és a mosonmagyaróvári tározókban lévő 50-60 tonna vörösiszap a Magyarországon tárolt veszélyeshulladék-állomány mintegy fele. A Motim Rt. mosonmagyaróvári tározójával az lehet a gond, hogy közel a vízbázishoz, az almásfüzitői pedig a Duna mellett van. Egyik helyen sem működik már timföldgyár, az itteni kazetták legnagyobbika ugyanakkor ma sincs lefedve, ráadásul a talajban sem képeztek agyagos záróréteget. A helyzetet tisztázandó a Vidékfejlesztési Minisztérium október 15-i határidővel megkezdte a vörösiszap-tározók felülvizsgálatát.

Intézmény, jog, vizsgálat

A környezetvédelem intézményrendszere folyamatosan leépült az utóbbi évtizedekben, minden eddigi kormányzat alatt csökkentek valamelyest a lehetőségeik az alapos felülvizsgálatok elvégzésére - ezt már Szilágyi László mondja. Szerinte ennek egyik, és nem legfontosabb mozzanata volt Zay Andrea, Illés Zoltán egykori személyi titkára szakmailag nehezen indokolható kinevezése is. (Zayt a területileg illetékes Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére nevezték ki a tavaszi kormányváltás után.) Mindazonáltal Szilágyi úgy véli, húsz év mulasztását nem lehet egyedül rajta leverni. Hiába ír elő a törvény rendszeres ellenőrzéseket, méréseket, ha az apparátus mérete, az elégtelen laborkapacitás nem teszi ezt lehetővé. A területen dolgozó szakembergárda jó részének eltávolítása, "a komcsik kitisztogatása" máig érezhető károkat okozott a területnek, és Illés Zoltán jelenlegi személyzeti politikája nem áll távol az első Orbán-kormány környezetvédelmi miniszteréétől, Pepó Pálétól - mondja az LMP képviselője.

Az iszapömlésben érintett regionális hatóságot tíz éven keresztül, tavalyig Kling István vízügyi szakember vezette, innen távozott a Környezetvédelmi Minisztérium általános államtitkári funkciójába, és azon kevesek egyike, akikkel Illés Zoltán együtt kívánt dolgozni. Jelenleg vízügyi helyettes államtitkár. (A vízügyi vezetők iránti kíméletet valószínűleg a közelmúltbeli nagy árvizek magyarázzák, ilyen körülmények között senki sem merte megkockáztatni az apparátus lefejezését.)

A törvényhozás számára is adhat feladatot a vörösiszap-tragédia. Persányi Miklós minisztersége alatt, a nagytétényi, budafoki, ürömi, garéi, újpesti és csepeli veszélyes hulladékok tárolása körüli problémák okán megindult egy környezeti felelősségbiztosítási törvénytervezet kidolgozása, ami azonban a szakmapolitikai egyeztetésen elbukott annak úgymond "vállalkozásellenessége" miatt. Ez egyfajta kötelező biztosítás lett volna - magyarázza lapunknak Persányi. "A különböző turisztikai vállalkozásoknak kötelező kauciót letenniük, annak biztosítékaként, hogy visszahozzák a nyaralókat, a környezetet veszélyeztető tevékenységet folytató cégeknek meg nem kötelező biztosítást kötniük, holott sokkal nagyobb a társadalmi kockázat. Ez abszurdum. Így egy gazdálkodó attól marad nyereséges, hogy másokra vagy a jövőre hárítja a károkat." Szerinte ezért azok is felelősek, akik évtizedekkel ezelőtt létrehozták a tározót, hiszen az állami tulajdonú timföldgyártó cég is a jövővel szembeni felelőtlenségből profitált annak idején.

A Persányi idejéből maradt tervezet mellé a Jobbik is ki akar dolgozni egyet, Illés Zoltán pedig régen hangsúlyozza a dolog fontosságát. Az LMP természetesen támogatna egy ilyen kezdeményezést. Szabó Imre, az MSZP környezetpolitikusa azt mondja, elvben ő is híve a környezeti felelősségbiztosításnak, de a biztosítás mértéke és a szabályozás pontos részletei nagyon fontosak: alaposan át kell gondolni, mely piaci szereplőkre mekkora terheket róna az új törvény. Szerinte nagy összegű új adókat - hiszen a kötelező biztosítás lényegében az volna - csak prosperitási időszakban lehet kockázatmentesen kivetni.

A jelenlegi jogi környezet is elegendőnek tűnik ahhoz, hogy egy cég kártérítést fizessen. A veszélyes üzemek működtetése során okozott károknál - a környezeti károkozást is ide értve - még az ún. objektív, vétkesség nélküli felelősség is megállapítható. Vagyis nem biztos, hogy védekezésnek elegendő - még ha igaz is - az, amit a cégvezetés hangoztat, hogy ti. betartottak minden előírást, és nem töltötték túl a tározót. Csak az mentesíthetné a Malt, ha üzemen kívüli elháríthatatlan esemény okozta volna a kárt - de e két körülmény (üzemen kívüli és elháríthatatlan) együttes fennállását a cégnek kell bizonyítania. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint mindenesetre nem eső vagy földmozgás okozta a 10-es zagykazetta gátjának további gyengülését, hanem a benne lévő iszap nyomásától repedt meg, vagyis nem áll fenn egyik mentesítő körülmény sem. A cég ezzel szemben arra a szakemberre hivatkozik, aki szerint a katasztrófa oka az, hogy nem egységes szerkezetű talajra épült a sérült fal, ami a csapadék hatására elmozdult. A tározót azonban jóval az üzem privatizálása előtt tervezték, így ezért a tervezési hibáért a cég nem lehet felelős. Ugyanakkor ha más nem, a szivárgás észlelésének elmaradása továbbra is felveti a vétkesség lehetőségét, és ha be tudnák is bizonyítani, hogy az egyedüli és elháríthatatlan ok a talajelmozdulás volt, a tározó állapota bizonyosan nem tekinthető üzemen kívüli oknak - vagyis objektív felelősségük alighanem még ekkor is felvetődhet. A Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény - halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés - ügyében kezdett nyomozást, és lapzártakor a rendőrség őrizetbe vette Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját.

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.