Külpol
Még ma sem világos, hogy a különféle tudományágakban elért eredmények mellett miért éppen a béke ügye az, aminek az előmozdítását komoly pénzjutalommal (mai értékén mintegy másfél millió dollárral) kívánta honorálni Alfred Nobel fegyvergyáros, a dinamit feltalálója. A szándéka viszont egyértelmű volt: azoknak jár a békedíj, akik kimagasló erőfeszítéseket tettek "a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért, illetve megszüntetéséért, vagy békekongresszusok rendezéséért és előkészítéséért". A jutalmazottak köre később kiterjedt azokra is, akik az emberi jogok érvényesülése (például Martin Luther King, 1964) vagy éppen a környezet védelme (Al Gore, 2007) érdekében cselekedtek, talán azért is, mert esetenként a jelentősnek tűnő béke-erőfeszítések utóbb hatástalannak bizonyultak, mint például az 1994-ben díjazott izraeli- palesztin béketárgyalások (Jasszer Arafat, Simon Peresz, Jichak Rabin). Ezek történetesen éppen a norvég fővárosban zajlottak, talán ez is befolyásolta az ottani parlamenti képviselőkből álló öttagú bizottság döntését.