Az országos hírportálok is beszámoltak arról, hogy Várkonyi Zoltán kecskeméti DK-s politikus hétfőn Facebook-oldalán bejelentette, bár tavaly decemberben elfogadta a felkérést, hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjeként induljon Bács-Kiskun megye 1. számú választókerületében a 2026-os országgyűlési választáson, ám, ahogy írta, „most egy nehéz, ám annál felelősebb döntést hoztam meg”, és „hosszas vívódás után úgy határoztam, visszalépek a jelöltségemtől”. Mégpedig azért, mert: „A tét túl nagy ahhoz, hogy a kormányváltás esélyét bármilyen módon gyengítsük. Nem állhatok a változás útjába, és nem lehetek az, aki a szavazatok megosztásával véletlenül is segíti azt a kormányt, amely ellen egész életemben küzdöttem” – írta. A DK sajtóirodája azonban a Telex kérdésére azt válaszolta, már az előző héten közölték Várkonyival, hogy „gyenge teljesítménye, alkalmatlansága miatt nem lehet a továbbiakban a DK képviselőjelöltje”, és „a jövőben nem számítunk rá jelöltként, új jelölt állítására teszünk javaslatot a DK Elnökségének”.
Néhány adalékot érdemes hozzátenni a fentiekhez. A legutóbbi, tavaly nyári önkormányzati választáson Várkonyi nem feltétlenül alkalmatlanságáról és gyenge teljesítényéről tett tanúbizonyságot, mert saját választókörzetében a második helyen végzett, ami az akkori erőviszonyokat, a Fidesz-KDNP kecskeméti beágyazottságát és addigi eredményeit figyelembe véve nem rossz A DK azt is közölte egyébként, hogy az ország 106 egyéni választókerületéből már 90-ben van jelöltjük. Nézzük szét közöttük, és menjünk át Békés megyébe, a békéscsabai és a gyulai választókerületbe, ahol már garantáltan van a Dobrev Klára vezette formációnak parlamenti képviselőjelöltje a jövő tavaszi választásra!
Hogy milyen erős, harcedzett és eddigi eredményeik alapján arra érdemes aspiránsok, azt döntse el az olvasó. Viszont érdemes pár megjegyzést, kiegészítést fűzni Fülöp Zoltánhoz, a békéscsabai és Molnár Gáborhoz, a gyulai választókerület DK-s képviselőjelöltjeihez, akik a jelek szerint részt vesznek a jövő évi választáson.
Még bőven Magyar Péter színre lépése, vagyis két évvel ezelőtt a Békés megyei választókerületek DK-s elnökei fellázadtak Fülöp Zoltán akkori területi pártigazgató ellen, akivel sem ők, sem a tagság döntő többsége nem tudott és nem akart együtt dolgozni. Így gyakorlatilag akció- és cselekvésképtelen lett helyben a még Gyurcsány Ferenc vezette párt, amely akkortájt a legerősebb ellenzéki pártként határozta meg magát, árnyékkormányostól együtt, ahogy ezt 2023 őszén meg is írtuk.
Azt, hogy a DK gyengülése kézzelfoghatóvá vált, az is jelezte: a békéscsabai körzet választókerületi elnöke, Fülöp Zoltán a tavaly nyári önkormányzati választáson eléggé leszerepelt. A békési megyeszékhely egyik belvárosi választókerületében csupán a negyedik helyet szerezte meg, úgy, hogy a Patrióta Egyesület, a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz-KDNP aspiránsa is előtte végzett. A harmadik helyre szoruló kormánypárti jelölt több mint kétszer annyi voksot kapott, mint Fülöp, akire alig kétszázan voksoltak. (Korábban Fülöp a Fideszben és a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Pártban politizált.)
Legalább ennyire érdekes a helyzet Gyulán, ahol a jövő évi választásra nem talált helyi jelöltet a DK: a Szeghalmon élő és a választókerület központjában tökéletesen ismeretlen Molnár Gábort indítja a békés megyei fürdővárosban. S hogy mit bizonyított eddig Molnár? Tavaly tavasszal megírtuk, hogy a Demokratikus Koalíció gyakorlatilag helyi jelölt nélkül próbált indulni az önkormányzati választáson Gyulán. Polgármesterjelöltet nem tudtak állítani, s nem is mindegyik önkormányzati választókerületben volt jelöltjük, s közülük is csak egy volt gyulai. Így nézett ki a Viharsarok második legnépesebb városában a legbeágyazottabb ellenzéki párt.
Aztán bekövetkezett az, amire kevesen számítottak, bár az előzményeket tekintve meglepetésnek mégsem mondható. Gyulán a DK döntően nem helyi jelöltjei nem tudták összegyűjteni azt a minimálisan szükséges 25-30 ajánló aláírást, amelynek révén hivatalosan jelöltté válhattak volna. Így a közel 30 ezres városban az akkor legnagyobb ellenzéki párt aspiránsai nélkül rendezték meg az önkormányzati választást. E rendkívül csúnya kudarc után is Molnár Gábor maradt a DK választókerületi elnöke, akit tehát nem váltottak le a posztjáról. Ezek után sejthető, nagyjából mekkora esélye lesz a 2026-os választáson. Ezt feltehetően a DK-központ néhány vezetője is sejti. Többek szerint olyan gyenge egyéni jelöltekről van szó, akik az ellenzéki párt listájára alig tudnak majd szavazatokat hozni.
(Címlapképünkön: Dobrev Klára és Fülöp Zoltán 〈b〉. Forrás: Dobrev Klára Facebook)
