Az Aulich utca 3. szám alatti belvárosi ház ősszel lett igazán ismert a nyilvánosságban – ekkor közölt cikket az Index arról, hogy az V. kerületi ház egyik lakásában székel Rogán Antal bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek az irodája, ahol olykor befolyásos keleti üzletemberek fordulnak meg, s mindenféle okosságokon törik a fejüket.
Azt már a Narancs írta meg, hogy a korábbi önkormányzati ingatlan kedvezményes áron került előbb egy jó nevű fogorvoshoz, majd Rogán Antal bizalmasának, Kertész ügyvédnek a cégéhez, csakhogy a kedvezményes eladást rögzítő adásvételi dokumentum egész egyszerűen eltűnt az önkormányzati irattárból. Eltűnt, erről szólt a jegyző nekünk küldött levele:
| ||
December közepén ráadásul kiderült még egy igen fontosnak tűnő információ: a jelenleg is hivatalban lévő belvárosi jegyző arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a keresett szerződés még Rogán Antal polgármestersége idején tűnt el. Az ügyben próbáltuk megszólaltatni Rogán Antalt, teljesen sikertelenül, később pedig már az önkormányzat sem reagált megkeresésünkre. (Ezek mellett az is meglepő, hogy a magyar bíróság szerint az eltűnt szerződéssel nincs gond, az illetékes kormányhivatal pedig felemelte a kezét, és kábé azt mondta: én nem vagyok illetékes! Pedig – ahogyan korábbi cikkünkben leírtuk – egy önkormányzati lakás értékesítését tanúsító kontraktust a törvény szerint meg kell őrizni.)
| ||
Az Aulich utcai üggyel kapcsolatban a Transparency International Magyarország (TIM) most az illetékes Fővárosi Kormányhivatalhoz fordult annak érdekében, hogy az ügyet kivizsgálják. (A levelet cikkünk végén teljes terjedelemben közöljük.) A TIM jogi vezetője, Ligeti Miklós ezzel kapcsolatban azt mondta a magyarnarancs.hu-nak: „Első ránézésre nem tűnik súlyosnak a helyzet, hiszen az önkormányzat mindössze egy szerződést veszített el. Valójában azonban nagyon is komoly a gond, mivel a Belváros súlyosan áron alul adott el a nemzeti vagyonba tartozó ingatlant, és pazarló gazdálkodásával megcsapolta a közpénzeket. Amikor pedig emiatt az újságíró a körmére akart nézni, cinikusan annyit közölt: dokument nyima, ha kíváncsi vagy, menj a földhivatalba. Mintha nem tudnák, hogy a földhivataltól nem lehet szerződéseket kikérni. A Transparency International Magyarország azért kérte a Fővárosi Kormányhivatal intézkedését, mert dühítőnek tartjuk, hogy a belvárosi önkormányzat következmények nélkül herdálja el a közvagyont. A minimum, amit elvárunk, hogy a kormányhivatal kivizsgálja a történteket és kötelezi az önkormányzatot a szerződés pótlására, és egy lendülettel a nyilvánossá tételére is, hiszen ez a szerződés közérdekű adat is.”
| A Transparency International Magyarország levele Budapest Főváros Kormányhivatalához Tisztelt Kormányhivatal! A Magyar Narancs című újság 2016. november 24-ei lapszámában megjelent „Hát nem elvitte a cica!” című írásból az derül ki, hogy Budapest-Lipótváros V. Kerület Önkormányzata közlése szerint a Budapest V. kerület, Aulich u. 3., 3. emelet 1. szám alatti, 24734/0/A/12. hrsz.-ú ingatlan elidegenítésére vonatkozó „adásvételi szerződés az iratanyagok között nem található”. A szóban lévő ingatlan elidegenítéséről az önkormány Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsága a 131/2011. (IV. 12.) TEIB-határozattal döntött. Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM-rendelet mellékletének U619 pontja értelmében az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó alapiratok, szerződések nem selejtezhető és határidő nélkül megőrzendő tételeket képeznek. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdésének 9. pontja a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatként határozza meg a lakás- és helyiséggazdálkodást. A Mötv. 23. § (5) bekezdés 14. pontja a saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodást a kerületi önkormányzat feladataként határozza meg. A kormányhivatal a Mötv. 132. § (1) bekezdés e) pontja alapján, törvényességi felügyeleti eszközként, kezdeményezheti a feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását. A Magyar Narancs által ismertetett esetben kétségkívül jogsértően járt el az önkormányzat, amely jogsértés tényét az önkormányzat maga is elismerte. A jogsértés súlyát tovább növeli, hogy az önkormányzat, az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése, illetve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nemzeti vagyonnak minősülő ingatlan értékesítésére irányuló iratot veszített el, amely irat ráadásul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adatnak minősül. A Magyar Narancs on-line felületén 2016. december 15-én megjelent cikk alapján ismert a Tisztelt Kormányhivatal álláspontja, miszerint azon „körülmények vizsgálata, melyek alapján egy önkormányzat egyedi ügyben a saját irattárában nem talál meg egy szerződést, nem tartozik a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe, ez az adott szerv felelősségi körébe tartozik”. Az önkormányzat, amint az a 2016. október 3-án kelt, a Magyar Narancs hivatkozott lapszámában közölt válaszából megállapíthatóan – miszerint a nem fellelhető szerződés a „Földhivatal ingatlan-nyilvántartásából” beszerezhető – szintén elhárítja magától a felelősséget. Az önkormányzat ezen megállapítása nem fedi a valóságot, hiszen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 67. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak értelmében az ingatlanok adásvételére vonatkozó szerződések nem tartoznak az ingatlan-nyilvántartás rendszerében bárki által megismerhető adatok közé. Emiatt kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy a jelen ügyben előállott jogsértő helyzet hatékony orvoslása nem várható magától az érintett önkormányzattól. Emiatt a Transparency International Magyarország arról van meggyőződve, hogy ebben az ügyben törvényességi felügyeleti intézkedésnek van helye. Ezért arra kérem a Tisztelt Kormányhivatalt, hogy a Mötv. alapján újfent fontolja meg törvényességi felügyeleti intézkedés megtételét és minimálisan a jelzett szerződés újbóli beszerzésére, kötelezze az önkormányzatot. Az önkormányzat, lévén az egyik szerződő fél, minden további nélkül kérhet a földhivataltól további szerződés példányt. Megkérem továbbá a Tisztelt Kormányhivatalt, hogy kötelezze az önkormányzatot a szerződés nyilvánosságra hozatalára, hiszen az a törvény értelmében közérdekű adat. A Tisztelt Kormányhivatal intézkedését előre is megköszönöm. Budapest, 2017. március 21.
|
