Államtitkár: A lakosság egészségi állapotáért mindössze 10 százalékban felelős az egészségügy

  • narancs.hu
  • 2017. március 23.

Belpol

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint azért várnak az átalakítással, hogy ne az egészségügyi demagógia döntse el 2018-at.

Ma utcára kerülő nyomtatott kiadásunkban interjút közlünk Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral. Ónodi-Szűcs egyebek mellett arról beszél, miért halad az egészségügyi reform a tervezettnél lassabban, szerinte miért manipulatív az orvoskamara orvoshiányt kimutató felmérése, és mi lesz a budapesti szuperkórházzal.

Egy kis ízelítő:

Magyar Narancs: Nem félnek attól, hogy rásütik a kormányra, megoldások helyett elodázzák az öt pont megvalósítását?

Ónodi-Szűcs Zoltán: Azt szeretném, ha egy választást nem az egészségügyi demagógia döntene el. Amikor a krónikus ágyak átkerüléséről volt szó, az ellenzők elkezdték mondani, hogy csökken majd az ágyszám, én lettem az ördög, aki megpróbálja ellehetetleníteni a rendszert. Csinálom, amit kell, nem feledem a célokat, legfeljebb csúszok vele fél évet – mi ezzel a baj?

MN: Az, hogy 2016 márciusában fogadták el az öt pontot, most 2017 márciusa van, a választás pedig 2018 áprilisában lesz. Ha időben nekiálltak volna, lenne eredmény, lenne mivel kampányolni.

ÓZ: Az a reakció, amit az ellenzéktől kaptunk, nem volt előre mérhető, nem gondoltam, hogy ekkora demagógiával kell szembesülnöm. Nem a célokat vitatják, hanem megpróbálják az aktuális lépéseket úgy kiforgatni, hogy ne lehessen végrehajtani.

(…)

MN: Azt is sokszor mondja, nem azt kell nézni, mennyi pénz megy bele az egészségügybe, hanem az emberek egészségügyi állapotát.

ÓZ: Az elvesztegetett egészséges életévek tekintetében rosszabbul állunk, mint az uniós átlag. Ennek 70 százalékáért az a felelős, ahogyan élünk, amennyit alszunk, amennyi stressz ér bennünket, amit megeszünk, megiszunk. Ezt a 70 százalékot le tudnánk dolgozni mindenféle egészségügyi rendszerbeli változások nélkül. A lakosság egészségügyi állapotáért mindössze 10 százalékban felelős az egészségügyi ellátórendszer.

Fülöp Zsófia interjúját a március 23-án, csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.