Büszke lenne magára a kormány házi elemzője, ha kilépnénk az emberi jogi egyezményből

  • narancs.hu
  • 2017. március 22.

Belpol

A kormány háza táján azért orroltak meg a strasbourgi bíróságra, mert kártérítést ítélt meg két menedékkérőnek.

Az Alapjogokért Központ tegnapi közleményében azt ajánlotta a kormánynak, hogy támadja meg a strasbourgi bíróság múlt heti ítéletét, melyben a bírák kártérítést ítéltek meg két, Magyarországon is megfordult bangladesi menedékkérőnek. A központ azt is javasolta, hogy a kormány ne fizessen, és ha ebből problémái adódnának, végső soron fontolja meg az ország kilépését az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, így a strasbourgi bíróság joghatósága alól.

„Roppant büszke lennék magamra, ha a kormány ezt meglépné” – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a gond nem az egyezménnyel, hanem a bírósággal van, mert az elmúlt időszakban nagyon erősen aktivista álláspontot vett fel, és rendre a magánszemélyeknek, civil szervezeteknek ad igazat a részes államok kormányaival szemben. Szánthó azt is mondta, „a káros emberi jogi fundamentalista irányzat mindenféle emberi igényből korlátozhatatlan jogot csinál”.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász (aki korábban ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkezett) ezzel szemben úgy látta, semmi értelme nem lenne kilépni abból az emberi jogi rendszerből, amelyhez Magyarország első rendszerváltó államként csatlakozott. Hangsúlyozta, a bíróság nem menekültstátuszt akart adni a két bangladesi kérelmezőnek, csupán azt mondta ki, nekik is joguk van a tisztességes menekültügyi eljáráshoz, ami a magyarországi tranzitzónákban már 2015-ben sem volt biztosított.

Az Alapjogokért Központ 2013-ban alakult, egyes alapítói erősen kötődnek a KDNP ifjúsági szervezetéhez. Fő támogatói közé tartozik a Fidesz pártalapítványa és a Századvég is.

(Leadkép: Demokrata)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.