Büszke lenne magára a kormány házi elemzője, ha kilépnénk az emberi jogi egyezményből

  • narancs.hu
  • 2017. március 22.

Belpol

A kormány háza táján azért orroltak meg a strasbourgi bíróságra, mert kártérítést ítélt meg két menedékkérőnek.

Az Alapjogokért Központ tegnapi közleményében azt ajánlotta a kormánynak, hogy támadja meg a strasbourgi bíróság múlt heti ítéletét, melyben a bírák kártérítést ítéltek meg két, Magyarországon is megfordult bangladesi menedékkérőnek. A központ azt is javasolta, hogy a kormány ne fizessen, és ha ebből problémái adódnának, végső soron fontolja meg az ország kilépését az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, így a strasbourgi bíróság joghatósága alól.

„Roppant büszke lennék magamra, ha a kormány ezt meglépné” – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a gond nem az egyezménnyel, hanem a bírósággal van, mert az elmúlt időszakban nagyon erősen aktivista álláspontot vett fel, és rendre a magánszemélyeknek, civil szervezeteknek ad igazat a részes államok kormányaival szemben. Szánthó azt is mondta, „a káros emberi jogi fundamentalista irányzat mindenféle emberi igényből korlátozhatatlan jogot csinál”.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász (aki korábban ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkezett) ezzel szemben úgy látta, semmi értelme nem lenne kilépni abból az emberi jogi rendszerből, amelyhez Magyarország első rendszerváltó államként csatlakozott. Hangsúlyozta, a bíróság nem menekültstátuszt akart adni a két bangladesi kérelmezőnek, csupán azt mondta ki, nekik is joguk van a tisztességes menekültügyi eljáráshoz, ami a magyarországi tranzitzónákban már 2015-ben sem volt biztosított.

Az Alapjogokért Központ 2013-ban alakult, egyes alapítói erősen kötődnek a KDNP ifjúsági szervezetéhez. Fő támogatói közé tartozik a Fidesz pártalapítványa és a Századvég is.

(Leadkép: Demokrata)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.