Semjén Zsolt Kirill pátriárka javaslatára orosz egyházi kitüntetést kapott

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 27.

Belpol

A hírt nem verték nagydobra, de a miniszterelnök-helyettes őszinte háláját fejezte ki az Orosz Ortodox Egyház elöljárójának.

Orosz egyházi kitüntetést vehetett át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – szúrta ki a Hvg.hu a Magyar Ortodox Egyházmegye honlapján. Mint a lap írja, a két héttel ezelőtti eseményt nem verte nagydobra a magyar kormány.

Eszerint Hilarion Budapest-magyarországi metropolita szeptember 13-án nyújtotta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére a „Dicsőség és becsület” rend II. fokozatát.

A magas kitüntetésre Kirill Moszkva és egész Rusz pátriárkája találta méltónak a magyar politikust, elismerve ezzel a Budapest-magyarországi Egyházmegye részére nyújtott segítségét és megemlékezve hatvanadik születésnapjáról.

„Hosszú évek óta igen közeli munkatársa Orbán Viktor miniszterelnöknek, vezeti a Kereszténydemokrata Néppártot, és a Fidesszel szövetségben komoly szerepe van Magyarország fejlődésében, gondot visel arra, hogy a keresztény spirituális értékek továbbra is az ország fejlődésének és a nép jólétének az alapját képezzék” – írta köszöntőjében Hilarion metropolita.

Semjén Zsolt válaszában őszinte háláját fejezte ki az Orosz Ortodox Egyház elöljárójának, és azt hangsúlyozta, hogy az ország javára végzett tevékenységére úgy tekint, mint Krisztus szolgálatára.

A Hvg.hu emlékeztet: a „Dicsőség és becsület” rendet 2004-ben alapították II. Alekszij pátriárka és az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa határozatával. A kitüntetést általában állam- és kormányfőknek, nemzetközi és kormányközi szervezetek vezetőinek, egyházak és felekezetek vezetőinek, kiemelkedő állam- és közéleti személyiségeknek ítélik oda „az egyházközi és vallásközi együttműködéshez, a béke és a népek közötti barátság erősítéséhez való jelentős hozzájárulásukért”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.