Sztrájkkészültség Ferihegyen: Valakinek repülni kell

szerző
Balla Zsolt
publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Több mint egy hónapig tartó fenyegetőzés után a sztrájk tervezett időpontját is megjelölte a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ): amenynyiben 2002. január 2-áig nem jön létre a megegyezés a munkáltatói jogokat gyakorló Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósággal (LRI), az érdekképviseleti szervezet meghatározatlan időre munkabeszüntetést hirdet. Az MLSZSZ csak egyike a mintegy 2700 LRI-alkalmazott érdekeit védő nyolc bejegyzett szakszervezetnek, a bejelentés komolyságát és valódi súlyát azonban több más tényező is kétségessé teszi.

Több mint egy hónapig tartó fenyegetőzés után a sztrájk tervezett időpontját is megjelölte a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ): amenynyiben 2002. január 2-áig nem jön létre a megegyezés a munkáltatói jogokat gyakorló Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósággal (LRI), az érdekképviseleti szervezet meghatározatlan időre munkabeszüntetést hirdet. Az MLSZSZ csak egyike a mintegy 2700 LRI-alkalmazott érdekeit védő nyolc bejegyzett szakszervezetnek, a bejelentés komolyságát és valódi súlyát azonban több más tényező is kétségessé teszi.

"Folyamatosan változó követelésekkel állnak elő, és ezeket igazából mi sem tudjuk nyomon követni" - mondta november derekán a TV 2 Jó estét, Magyarország című műsorában Balogh Csongor, a légiforgalmi irányítók nagy részét tömörítő Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezetének (LIFSZ) elnöke. A LIFSZ ennek megfelelően többször is elhatárolódott a Metes György vezette MLSZSZ fellépésétől, és élesen bírálta a partner szervezetet. A munkáltatóval való

csendes

és békés együttműködést

preferálja a többi szakszervezet, köztük a légiforgalmi irányítás területén működő Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ) is. Az alakulófélben lévő LIGOSZ-on kívül a mintegy 170 tagot számláló LIFSZ és a 110 fős IDFSZ az, amely jelenleg "komolyan vehető" a repülőtéri érdekvédelem területén.

Metes György korábban a LIFSZ elnöke volt, és az e posztról történt leváltása után több pert is indított a szervezet ellen. Metes továbbra is a LIFSZ megválasztott elnökének tekinti magát, mivel - mint lapunknak fogalmazott - "csak egy belső puccsal" tudták eltávolítani. Az ügyben jogerős ítélet egyelőre nem született, ám miután világossá vált, hogy belátható időn belül egy esetleges pozitív döntés sem helyezi őt vissza korábbi pozíciójába, megalakította az MLSZSZ-t, amelynek pontos létszámáról sem ő, sem pedig munkatársai nem hajlandók felvilágosítást adni. "Szakszervezetünk tagságát folyamatosan nagyon nagy nyomás és különböző erők érik az LRI részéről, ezért az elnökség úgy döntött, hogy amíg ezek az állapotok nem változnak, addig nem közöljük a szakszervezet valós létszámát" - mondta Metes ezzel kapcsolatban a Duna Tv reggeli műsorában. Kérdésünkre az elnök kifejtette: a tagoknak áthelyezésekkel, jogellenes vizsgálatokkal, sőt egzisztenciális fenyegetettséggel kell számolniuk. A szakszervezeti vezetőt megillető kedvezmények - amiket a munkáltató biztosít - ugyanakkor egyenes arányban állnak a szervezet létszámával; a "titkolózás stratégiája már csak emiatt is necces. Miközben tehát az MLSZSZ létszámát az LRI vezetősége sem ismeri, a becsült adatok alapján ad kedvezményeket Metesnek. Hogy pontosan mennyit, azzal kapcsolatban az illetékesek nem bocsátkoztak részletekbe. Metes a Narancsot úgy tájékoztatta, hogy az MLSZSZ elnöksége "csak a legminimálisabb kedvezményeket" veszi igénybe.

A szakszervezeti vezető egyébként az LRI ellen indított jogi ügyekben is rendre sikertelen. A munkáltatóval szembeni különféle panaszos beadványok ügyében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2001. november 26-án megszüntette az MLSZSZ által kezdeményezett eljárást. A bíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a szakszervezet követelései jogalapot adnak egy esetleges sztrájkra, ám a határozat indoklása szerint "a szakszervezet (...) nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, és nem közölte a munkáltatóval a sztrájk várható időpontjának kezdetét és befejezését. Nem jelölte meg azt sem, hogy figyelmeztető vagy általános sztrájkot hirdet-e, így a bíróság idő előttinek tartotta, hogy állást foglaljon a sztrájk jogszerűségéről". Egy újabb eljárást már az LRI indított, miután nyilvánosságra került a munkabeszüntetés tervezett időpontja; a bírói határozat feltehetően még január előtt megszületik.

Az LRI által jogszerűtlennek tartott - olykor négy, máskor öt - követelés között olyanok találhatók, mint "az LRI szétválasztásának felfüggesztése, valamint kormánybiztos kinevezése az LRI élére". Minthogy a vállalat nem kompetens ezekben az ügyekben - a cég átalakítása egy tavalyi kormányhatározat és miniszteri megbízások alapján zajik -, a munkáltató álláspontja szerint e követelés nem jogosítja fel a dolgozókat a sztrájkra.

A legnagyobb vihart azonban az a követelés kavarta, amely a Légiforgalmi Főosztály (LFFO) dolgozóinak 50 százalékos bérkiegészítéséről szól. Egyes vélemények szerint az MLSZSZ több ponton is problémás érvrendszerrel áll ki a légiforgalmi irányítók béremelése mellett. Becslések szerint a szakszervezetnek

körülbelül húsz irányító

lehet a tagja, ám Metes György - mások által túlzónak vélt - nyilatkozatai arra utalnak, hogy a 167 irányító csaknem 30 százaléka már belépett az MLSZSZ-be, és egy esetleges munkabeszüntetést az irányítók kétharmada támogatna.

A követelés arra a körülbelül évi 10 milliárd forintra hivatkozik, amit az EuroControl nevű nemzetközi szervezet utal át az LRI-nek. A brüszszeli székhelyű nemzetközi szervezet az illetékes ugyanis abban, hogy a légitársaságoktól beszedje a tagországok légterének használatáért járó díjat. Az EuroControl e díjakat - elismerve a légiforgalmi irányítás költségeit - később visszautalja az érintett országoknak. "Az EuroControl és a tagországok együttműködésének megvan a jól bevált nemzetközi gyakorlata, és amikor Magyarország 1992-ben belépett a szervezetbe, akkor elfogadta ezt a feltételrendszert" - mondta lapunknak Péterffy Gábor, az LRI kommunikációs igazgatója. A légiforgalmi irányítás kiadásai természetesen nem csak az irányítók béréből állnak, hiszen a vidéki objektumok őrzése, a meteorológiai szolgálat, a navigációs technológiák, valamint szükség esetén a mentés, felderítés biztosítása szintén e költség részét képezik. Vértes Sándor, az LRI gazdasági igazgatója a Narancsot úgy tájékoztatta, hogy az EuroControl által átutalt összeg körülbelül 40-45 százaléka megy a fenti szolgáltatások személyi juttatásaira. A maradék csaknem ötmilliárd forintot az amortizáció, az üzemeltetés és az adminisztráció emészti fel. Metes szerint viszont azzal, hogy az LRI a vezetők külföldi napidíját és egyéb költségeit bérként számolja el, "kimeríti a számviteli fegyelem megsértését, a csalás és a hűtlen kezelés tényállását" - mondta a szakszervezeti vezető a Narancsnak.

Metes elképzeléseinek - hogy ti. az LRI alakítsa át az EuroControl által átutalt pénz elosztási módját - ugyanakkor formai akadálya is van: a légtér az állami szuverenitást testesíti meg, így annak használati díja nem egy intézmény - az LRI -, hanem az államkassza bevételét kell hogy képezze.

Minthogy az irányítók a relatíve jól fizetett közalkalmazottak közé tartoznak, sokan

túlzónak, sőt felháborítónak

tartják a követelést. Az etikai, emocionális szempontoktól eltekintve Péterffy Gábor úgy látja: "Az irányítókkal jelenleg érvényes bérmegállapodása van a vállalatnak, így az ő keresetük nem képezheti vita tárgyát. Az irányítók - és általában az LRI dolgozói - közalkalmazottak, fizetésüket így az Országgyűlés által elfogadott költségvetés határozza meg. Ezt az LRI ha akarná sem bírálhatná felül."

Az LFFO 167 aktív irányítójának átlagjövedelme - az LRI közlése szerint - havi 654 ezer forint. A bérnek csak egy része készpénzes kifizetés, az illetmény tartalmaz különféle természetbeni juttatásokat (üdülési hozzájárulást, rekreációs támogatást, formaruhát stb.) is. Az LRI ezen felül "loss of licence" biztosítást kötött a részükre, vagyis a szakszolgálati engedély egészségi okok miatti elvesztése esetén tízezer angol fontot fizet az irányítóknak.

Általános vélemény, hogy az MLSZSZ mostani akciói túlmutatnak az érdekvédelmi tevékenységen, és azok Metes György egyéni ambícióit szolgálják (lásd Közélet című keretes írásunkat). Kétségtelen, hogy míg a repülőtéri szakszervezetek zöme pártoktól független, addig az erőteljes politikai elkötelezettség az MLSZSZ esetében aligha megkérdőjelezhető. A szervezet elnöke a XVI. kerületi MIÉP első embere, míg Lentner Csaba képviselő parlamenti interpellációiban rendre kiáll a sztrájkot hirdető Metes mellett. Metes György szerint mindössze arról van szó, hogy míg a többi felkért szakértő nagy tiszteletdíjat kért, addig Lentner ingyenesen vállalta, hogy az MLSZSZ gazdasági tanácsadója legyen. "Lentner úr ugyanakkor közgazdászként és nem politikusként segíti a munkánkat" - tette hozzá Metes.

Péterffy Gábor szerint az akció alapvető célja az LRI most célegyenesbe forduló átalakításának a megtorpedózása. "Feltételezzük, hogy Metes György abban bízik: a májusi parlamenti választások után a MIÉP esetleges kormányzati szerepvállalásával részt vehetne az LRI átalakításában." A szakszervezeti vezető azonban határozottan cáfolja, hogy összefonódás lenne az MLSZSZ és a MIÉP között.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy egy esetleges sztrájk milyen hatással lehetne a magyar légtér kereskedelmi forgalmára. Az LRI hivatalos álláspontja szerint az MLSZSZ sztrájkja - amennyiben a szakszervezet valóban beváltja a fenyegetését - annak csekély támogatottsága miatt kifelé "láthatatlan" maradna. A kereskedelmi repülés megbénítása valóban kivihetetlennek tűnik, ám bizonyos információk szerint január 2-án éjjel az a csoport van éjszakás szolgálatban, amelyikben az MLSZSZ támogatottsága magas. A munkáltató természetesen megpróbálhatja más irányítókkal pótolni a kieső munkaerőt, erre elég idő áll a rendelkezésére. Az LRI - közleménye szerint - "biztosítja a sztrájkolni kívánók törvényben rögzített jogait, de egyben minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel garantálni fogja a munkához való jog érvényesülését is". A vezetés tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy a 167 légiforgalmi irányító közül a sztrájkolókat ne Metes-párti munkatársaik helyettesítsék.

Balla Zsolt

Közélet

Metes György, az LRI aktív légiforgalmi irányítója egy személyben elnöke az MLSZSZ-nek és a MIÉP XVI. kerületi testületének. Ez utóbbi minőségében felelős kiadója az Ébresztő című lapnak, amelyben ifj. Hegedűs Lóránt híres-hírhedt cikke megjelent. Az ügyben a szerzőn kívül Metes ellen is nyomozás folyik. (A Legfőbb Ügyészség közösség elleni izgatással gyanúsítja a lelkész-képviselőt, és kérte ifj. Hegedűs mentelmi jogának a felfüggesztését; az Országgyűlés illetékes bizottsága múlt pénteken úgy döntött, hogy javasolja a Háznak Hegedűs "kiadását".)

Magukat megnevezni nem kívánó repülőtéri források szerint az MLSZSZ akciói kizárólag Metes állandó közszereplését biztosítják, így kínálva lehetőséget arra, hogy a budapesti listán induló képviselőjelölt mind nagyobb eséllyel kerüljön a parlamentbe a jövő évi választásokon. Többen azt sejtetik, hogy Lentner Csaba MIÉP-es képviselő parlamenti interpellációinak hátterében is Metes áll. Az összefüggésről szóló felvetéseket ugyanakkor mind Metes, mind pedig Lentner több helyen határozottan cáfolta.

Az MLSZSZ-t a MIÉP-en kívül támogatja a Gaskó István vezette Liga Szakszervezeti Konföderáció is. Köztudott, hogy Gaskó István a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke is, amely ugyan most felmondta a MÁV-val a munkabékéről kötött hároméves megállapodást, de leghamarabb csak januártól sztrájkolhat. Ez alól kizárólag a szolidaritási sztrájk jelenthet kivételt - már ha az irányítók a munkabeszüntetés mellett döntenének. Az LRI értesülései szerint azonban a liga korábban értésére adta Metesnek: amennyiben a bíróság jogellenesnek minősíti a sztrájkot, azonnal kihátrál az MLSZSZ mögül. Ezt az információt Gaskó azonban nem erősítette meg. "Azt, hogy a magyar igazságszolgáltatás milyen bizonytalan sztrájkügyben, jól jellemzi, hogy az elmúlt két év hat ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete minden esetben az ellenkezője volt a másodfokú ítéletnek. Természetesen az sem igaz, hogy amennyiben a liga egyik szakszervezete tévedne, úgy a szövetség kihátrálna mögüle; minden segítséget megadunk az MLSZSZ-nek, hogy sztrájkja jogszerű legyen, és amennyiben ehhez az eszközhöz folyamodnak, támogatni fogjuk őket" - mondta a Narancsnak Gaskó István.

szerző
Balla Zsolt
publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra