Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyományőrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.
Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.
Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.
Precíznek, együttműködőnek tartják azok, akik kedvelik; akik kevésbé kedvelik, azt mondják, az általa ígért fejlesztések elmaradtak, így nem csoda, hogy a szentendrei választókerület határait át kellett rajzolni azért, hogy Vitályos Eszternek nagyobb esélye legyen 2026-ban egyéni jelöltként nyerni. Az olykor indulatos kormányszóvivő alulról küzdötte fel magát a pártban mostani pozíciójáig.
Legutóbbi könyvében Kosáry Domokos, az MTA ikonikus volt elnökének életpályáját örökítette meg. Most az Akadémiát ért támadások mellett az „intellektuális alvilág” előretöréséről, illetve emlékezetpolitikai konstrukciókról, a nemzeti mítoszépítésről is kérdeztük.
Október 1-től tovább emelkednek az eddig is rekordméretű, jórészt a fogyasztókra hárított gyártói termékdíjak. Az infláció, köszöni szépen, jól van.
A Bükk déli lábánál egy borsodi zsákfalu végén, patakmeder mélyén éldegél a fekete bödöncsiga. Miután a jégkorszakot sikerült átvészelnie, a szakemberek napjainkban azon dolgoznak, hogy egyik utolsó magyarországi élőhelyét megmentsék. Ehhez most 600 millió forint uniós pályázati pénz áll rendelkezésre.
Mindent háttérbe szorít a váteszként fellépő miniszterelnök alakja: imázsában már nemcsak a párt lett ő maga, de az egész magyar nemzet is, miközben valamiféle kegyként mutatja be, ahogy kezet fog egy szavazójával. Történészekkel próbáltuk megfejteni a jelenséget.
Fontos szerepet töltenek be a hazai közoktatásban a tanodák a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, azonban jellemzően szűkös keretek között működnek. Az Európai Unió támogatja az intézményeket, ugyanakkor irreálisan nagy adminisztrációs terheket rak a szervezetekre.
