Már sokadszorra ígéri Lázár és a kormány a HÉV-felújítást, mégsem történik semmi

  • narancs.hu
  • 2025. november 19.

Narancsblog

Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy hamarosan egy újabb Lázár János-fellépést élvezhetünk, amelyen a miniszter már száznál is több új HÉV-szerelvény beszerzéséről delirál majd

Tavaly ősszel írta meg a hvg.hu, hogy a MÁV a 2016 óta tulajdonában lévő gödöllői és szentendrei HÉV-ek téli menetrendjében járatritkításokat tervez. Ám mielőtt bárki az érintettek közül kellőképpen fel tudott volna háborodni, Vitézy Dávid mint az új Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési és klímabizottságának elnöke rendkívüli közgyűlést hívott össze, tekintettel a rendkívüli helyzetre. Erre Lázár János – talán szándékosan – még a hazai elfajult közéletben is szokatlanul közönséges módon reagált. Facebook-posztjában kijelentette, hogy nem lesz járatritkítás, eredetileg sem volt tervbe véve járatritkítás, majd ezt írta: „Úgy látom, hogy néhány aberrált, belvárosi, libsi gyereknek megártott a túl sok szívás a hétvégén, és ezért aztán hallucinációik vannak a HÉV-vel, meg úgy általában a világgal kapcsolatban. Ilyenkor persze hazudnak is.” Lázár szerint sem a minisztérium, sem a MÁV nem hozott döntést a menetrenddel kapcsolatban, és „minden más állítás nettó hazugság”.

Azonban e kirohanásnak volt egy szépséghibája: nyilvánosságra került az a levél, amelyben a MÁV–HÉV Zrt. arról tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központot, hogy járatritkításokat tervez. Lázár már másnap kirúgta Nagy Gábor HÉV-főnököt, de magyarázatokra nem pazarolt energiát. Azt pedig csak úgy, mellékesen közölte, hogy „arról döntött Orbán Viktor és kabinetje, hogy több százmilliárdból fejlesztjük a pályát és a járműparkot”, hozzátéve azt is, hogy „Budapestet az elmúlt években csak a kormány fejlesztette”.

Lázárt senki nem vette komolyan, de nemcsak azért, mert állításában egyetlen konkrétum sem szerepelt. A szentendrei HÉV legendásan lepusztult vonal, amelyen hatvanéves, még az NDK-ból importált szerelvények közlekednek, az utolsó komolyan vehető pályafelújítást pedig 2005-ben végezték el, akkor is csak Békásmegyerig. Az utasok húsz éve mást sem hallanak, mint azt, hogy felújítják a vonalat, új járműveket szereznek be stb.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.