A hidegháború idején a keleti blokk államai közül először Magyarországon, Budapesten írta alá 1983. október 29-én az SOS Kinderdorf International és az SOS Gyermekfalu Magyarországi Testülete azt a szerződést, amely lehetővé tette az első hazai gyermekfalu felépítését. Abban Puja Frigyes külügyminiszternek volt szerepe, hogy az intézmény a szülőfalujában, az ország egyik félreeső szegletében, a Békés megyei Battonyán legyen. (A mozgalomról, illetve Puja Frigyesről lásd keretes írásunkat.) A nyugati típusú, családi házakra, közösségi és játszóterekre alapozó komplexum Battonya szélén, egy gyümölcsös helyén valósult meg – és több mint negyven évvel az átadás után is modernnek és a környező házakhoz képest jóval takarosabbnak hat. E fejlemény hatalmas előrelépés volt hajdan a gyermekvédelmi intézmények infrastruktúrájában, amely addig leginkább zsúfolt és összességében lepukkant gigaintézményekből állt.
A battonyai gyermekfalut 1986 szeptemberében avatták fel, később még két ilyen létesítményt adtak át, 1990-ben a kecskemétit, majd három évvel később a kőszegit. Osztrák mintára megépített családi házban a nemzetközi gyermekvédő szervezet által alkalmazott SOS-anya 6–8 gyermekkel együtt élt. Az itt nevelkedő gyermekek a település iskoláiba jártak, s bekapcsolódtak annak életébe. Az önálló életkezdéshez anyagi támogatást is nyújtott (és nyújt) a szervezet minden fiatalnak. A 2000-es években a három magyarországi gyermekfaluban 200 gyermek élt.
Nem ideális
„Egy távol lévő kisváros, amely tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, az nem optimális hely az ilyen gyerekek neveléséhez, már a gyermekfalu felépítésekor, 1986-ban sem volt ideális hely Battonya” – magyarázta 2014-ben, az elköltözés bejelentése után Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának minőségirányítási igazgatója az ATV-nek, hogy a battonyai gyermekfalut miért költöztetik 45 kilométerrel odébb, Orosházára. Nem sokkal később az indokok közé bekerült az is, hogy a nemzetközi trendeket követve „az integrált gyermekfalvak kialakítása” a cél, és itthon az első ilyen éppen Orosházán lenne, mivel mindez jobban megvalósítható egy nagyobb, jobban megközelíthető településen. De elhangzott az is, hogy „a battonyai SOS Gyermekfalu korszerűsítésére fordítandó, várható kiadások mértéke egyaránt a költözés felé terel bennünket”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
