A tárgyalás előtt két nappal súlyosbították a vádat a füzesgyarmati raktárgyújtogatás különös ügyében

Kis-Magyarország

A tavaly februári, nagy anyagi kárral járó füzesgyarmati raktárgyújtogatás ügyét most kezdte volna tárgyalni Gyulai Törvényszék, de az ügyészség az előkészítő ülés előtt két nappal módosította a vádat. A gyújtogató azt állítja, egy fideszes vezetésű alapítvány mutyijára akarta tettével felhívni a figyelmet.  

Az előkészítő ülés előtt két nappal módosított vádat a Békés Vármegyei Főügyészség a tavaly februári nagy anyagi kárral járó füzesgyarmati raktárgyújtogatás ügyében: már a sokkal súlyosabb büntetési tételt magában hordozó közveszélyokozással is vádolják Hegedűs Zsoltot, holott erről eddig szó sem volt. 

„PIROMÁNIÁS NEM VAGYOK! (…) ez az esemény nem egy bosszú, hanem egy figyelemfelhívás akart lenni. (…) A cselekményt, amit elkövettem, megbántam, nincs helye önbíráskodásnak. Kérem, példámat senki ne kövesse. (…) Tettem az váltotta ki, hogy az alapítvány, amit több mint tíz évig vezettem, sajnos letért az ösvényről, oligarcháké lett Füzesgyarmaton, az alapítóval az élen. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor VIETNAMI MUNKAVÁLLALÓKAT raktak a megváltozott munkaképességű emberek közé!” – állt abban a háromoldalas levélben, amelyet a gyújtogató az ügyvédjén keresztül e cikk szerzőjének tavaly márciusban elküldött. Az ügy előzménye, hogy Hegedűs Zsolt (aki már korábbi cikkeinkben is vállalta neve közlését) 2024. február 7-én délután felgyújtotta Füzesgyarmaton a Petőfi utcában található raktárat.

A felgyújtott ingatlan a Master-Kredit Kft. tulajdonát képezte, amelyet az Ösvény Esélynövelő Alapítvány bérelt. A cégben és az alapítványban közös, hogy mindkettőt Bere Károly volt füzesgyarmati fideszes polgármester, a kormánypárt tagja vezeti. Hegedűs korábban kuratóriumi tag volt az alapítványban, és résztulajdona volt a kft.-ben is.

Hegedűs korábban azt nyilatkozta, hogy azért gyújtotta fel a raktárépületet, mert megromlott a viszonya Berével, s nem értett egyet a cég és a kuratórium eredeti tervektől eltérő működésével. Bere Károly szerint viszont Hegedűs bűncselekményeket követett el, ezért kellett mennie. Portálunk tavaly augusztusban mind Hegedűst, mind Berét megszólaltatta az ügyben. Véleményük és meglátásuk nem sok ponton találkozott egymással.

Különös látogató az előzetes letartóztatásban 

Hegedűs Zsoltot a történtek után őrizetbe vették, majd több hónapra előzetes letartóztatásba került. Az akkor gyanúsított Hegedűsnél az előzetesben tavaly március 15-e előtt különös látogató járt. Az alezredesként bemutatkozó férfi nevét az őrizetes nem értette, ahogyan azt sem, pontosan honnan érkezett. Egy biztos, a főtiszt hosszan elbeszélgetett vele, közben jegyzetelt, sokat kérdezett, nemegyszer ismétlő jelleggel. 

Minderről nem hivatalos úton, hanem a börtönben tett látogatáskor a védencétől szerzett tudomást Hegedűs ügyvédje, Tibori István. Elképedt, amikor tudomást szerzett a látogatásról. Azt pedig egészen szokatlannak tartja, hogy nem készült jegyzőkönyv a kihallgatásról (vagy meghallgatásról), amit a titkosszolgálatoknál amúgy „puhatolózásnak” szokás nevezi. Rosszindulat sem kell ahhoz, hogy felmerüljön a kívülállóban: a feljegyzés (összefoglaló) vajon tartalmazhat-e az elhangzottakkal nem pontosan egyező tartalmat is. Az sem világos, hogy a valamely szakszolgálathoz tartozó szerv miért tartotta fontosnak, hogy a Hegedűs által a rendőrségnek és az ügyészségnek előzetesen beígért információkat – amelyek egy esetleges vádalku tárgyát képezhetik – a saját csatornáján keresztül gyorsan lecsekkolja.  

A Nemzeti Védelmi Szolgálattól (NVSZ) érkezett tiszt célja az lehetett, hogy a rendőrségnél és az ügyészségnél előbb jusson hozzá azon információkhoz, amelyek Hegedűs Zsolt szerint a Békés megyei kormánypárti politikai elitet is érinthető korrupcióra vonatkozhatnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.