Közfoglalkoztatottak gyűjtötték az aláírást a Fidesznek Csörögön

Belpol

Két közfoglalkoztatott – egyikük a helyi roma önkormányzat tagja – is gyűjtötte az aláírást a Fidesznek a Pest megyei községben. Magyar Péter még szeptemberben arról posztolt, hogy a hatalom országszerte közmunkásokkal szóratja ki a propagandaanyagait. Szorcsik József polgármester szerint viszont lenézik a közfoglalkoztatottakat azok, akik szerint önszántukból ne tudnának beállni aktivistának. 

Két csörögi közfoglalkoztatott, egyikük a helyi roma önkormányzat tagja is gyűjtötte az aláírást a Fidesz-KNDP-nek az észak-pesti aggglomerációban lévő községben múlt csütörtökön – értesült a Narancs.hu. A polgármester lapunknak megerősítette az informácót.

Múlt hét végén került fel egy bejegyzés a helyi Fidesz-KDNP közösségi oldalára, melyben azt írták, Csörögön is megtalálható a párt politikáját támogató, háborúellenes aláírásgyűjtő standja, este hétig gyűjtik a szignókat. A képeken egy férfi és két nő látható. Előbbi Cseri Arnold hivatalosan független, ám a jelek szerint Fidesz-szimpatizáns önkormányzati képviselő, az egyik nő pedig a Csörögi Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagja. A Narancs.hu úgy tudja, mindkét nő közfoglalkoztatottként lát el munkát a csörögi önkormányzatnál.

Egy közfoglalkoztatott jelenleg nettó 90 ezer és 115 ezer forint körül keres, attól függően, hogy közfoglalkoztatási bért vagy garantált bért kap; utóbbi a szakképzettséget igénylő munkakörökét jár. A legtöbb önkormányzat alkalmaz ilyen munkakörben embereket, akiket a köznyelv csak „közmunkásnak” hív. Általában a szegényebb társadalmi rétegekből kerülnek ki, és ugyan tág körben bevethetőek egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási és sport területen, a tapasztalat az, hogy a települések rendbentartásával járó olyan feladatokat látnak el, mint a fűnyírás, eső-vízelvezetők tisztítása, közintézmények takarítása és hasonlók.

A közfoglalkoztatás célja hivatalosan az, hogy a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket támogassák munkalehetőséggel a későbbi, elsődleges munkaerőpiacra való átkerülés érdekében. Ám számos településen kialakult egyfajta függőségi viszony a kiszolgáltatott emberek és az önkormányzatok, polgármesterek között, így utóbbiak adott esetben politikai célokra is felhasználják őket. 

Az elmúlt években számos olyan hír látott napvilágot a médiában, amelyek arról szóltak, hogy egy adott település polgármestere kampányolásra utasította a közmunkásokat. Csak két példa: 2022 februárjában Rig Lajos, az ellenzéki összefogás Veszprém megyei jelöltje a választási bizottsághoz fordult, ugyanis állítása szerint Zalaháp polgármestere törvénytelenül utasította a közmunkásait, hogy munkaidőben fideszes kampányanyagokat szórjanak a postaládákba. Hasonlóról számolt be azon év márciusában Szabó Rebeka ellenzéki jelölt a Pest megyei monori központú választókerületből, ahol a fideszes Pogácsás Tibornak plakátoltak közfoglalkoztatottak.

Magyar Péter szeptemberben osztott meg egy videót, ez Baranya megyében örökített meg is hasonlót. A Tisza Párt elnöke erről azt írta: „Odáig süllyedt ez az aljas hatalom, hogy országszerte közmunkásokkal szóratja ki a közpénzen gyártott hazug fideszes propagandaanyagot. A felvétel Szőkéden készült. A közmunkások feladata az lenne, hogy a településeket rendezettebbé és tisztábbá tegyék. Ehhez képest Orbánék arra kényszerítik őket, hogy szemetet szórjanak. Orbán Viktorék naponta követnek el nyílt választási csalást”

A polgármester szerint Csörögön nem ez a helyzet

A Csörögi Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagja a Cigány Közösségek Szövetség (CiKöSz) színeiben jutott be a testületbe, a szervezet pedig köztudomásúlag kormánypárti: sokáig Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár volt az elnöke. Felhívtuk a roma képviselőt, de még mielőtt kérdezhettünk volna, letette a telefont. Megkerestük Cseri Arnold képviselőt is, aki a polgármesterhez irányított. 

Szorcsik József (Fidesz-KDNP) megerősítette, hogy a két nő közfoglalkoztatott. Szerinte szerencsés helyzetben vannak, mert sok közmunkaprogramban részt vevő jelentkezik aktivistának, toborozni sem kell őket, önként mennek a Békemenetre is akár. „Ha feltorlódik a szabadságuk, kivesznek egy napot”, és szívesen beállnak aláírást gyűjteni.

A település vezetője nem is érti, hogy egy közfoglalkoztatott miért ne csinálhatna ilyet: szerinte lenézik őket azok, akik azt gondolják, hogy maguktól, saját szándékból ne tudnának aktivistának beállni.

A polgármester személyesen is büszke a közfoglalkoztatottaira, akik, ha kell, hajnali háromkor havat lapátolnak, és még a politikai nézetük is azonos az övével.

A Váctól délre, az M2-es autóút mentén fekvő Csörögön 2200-an laknak, a 2022-es népszámlálás során 288 fő vallota magát roma származásúnak. Fontos megjegyezni, hogy a népszámláláskor sokan nem vallják be a nemzetiségüket, ezért feltehetően több cigány nemzetiségű ember él a településen, mint ami a hivatalos statisztikákból kiderül. A polgármester megemlítette, hogy minden év májusában megszervezik a Romajális nevű rendezvényüket. A településen működik a Csörögi Tanoda, amely kimondottan a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. 

(Címlapképünk illusztráció. Forrása: Orbán Viktor Facebook oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.