Elhunyt politikusa után nem delegál parlamenti szószólót a hazai románság a törvényhozásba

Belpol

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló októberi halála után az országos román önkormányzatnak harminc napja volt, hogy új szószólót delegáljon a parlamentbe. Az önkormányzat nem hozott döntést, úgy tűnik, a kivárásra játszik, ex lex állapot van. Most az Országos Választási Bizottságnál pattog a labda. 

„Kreszta Traján, a hazai románok parlamenti szószólója 2025. október 10-én meghalt. Az idevágó jogszabályok szerint 30 nap áll rendelkezésre, hogy a megüresedett szószólói posztot betöltsék. Erről a jogszabály akként rendezik, hogy az előző, 2022-es román listaállítás második helyezettje lép az elhunyt helyére. Ez a személy a lista sorrendje alapján Ön” – írtuk a napokban Kozma Györgynek, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ) elnökének. Kérdésünk az volt, hogy elvállalja-e, hogy a 2026. áprilisi parlamenti választásig hátralévő szűk öt hónapban ő legyen a román nemzetiségi szószószóló a törvényhozásban vagy sem. 

A nemzetiségi törvény szerint ugyanis ha a nemzetiségi listán megválasztott szószóló bármilyen okból kiesik, akkor helyére a jelölőszervezet, vagyis a nemzetiségi önkormányzat legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző új jelöltet.

A nemzetiségi képviselők és szószólók úgy kerülnek a magyar parlamentbe, hogy azok, akik felvétetik magukat a nemzetiségi listára, nem szavazhatnak az országgyűlési választásokon a választókerületükben induló egyéni képviselőjelöltekre, hanem helyette a nemzetiségük listájára szavaznak. A hazai nemzetiségek létszámát tekintve csak a németeknek és a romáknak van reális esélyük arra, hogy annyian voksoljanak a nemzetiségi listáikra, hogy szavazati joggal rendelkező parlamenti képviselőt tudjanak delegálni a törvényhozásba, azok a nemzetiségek, amelyeknek nem sikerül mandátumot szerezni, szószólót küldhetnek a parlamentbe. (A németek rendre megugrották ezt a szintet, és a döntő többségében a Fidesz–KDNP-vel szavazó Ritter Imre révén teljes jogú országgyűlési képviseletük van, ellentétben a megosztottság sújtotta romákkal.)

A hazai románság esetében az MROÖ állít nemzetiségi listát, ennek vezetője lesz a parlamenti szószóló. Az eddigi szószóló, Kreszta Traján a nemzetiségi képviseleti rendszer bevezetése, 2014 óta látta el ezt a tisztséget, kritikára okot adó, több cikluson átívelő parlamenti működésével itt foglalkoztunk néhány hónappal ezelőtt: 

Kreszta Traján halála után november 7-re közgyűlést hívott össze Kozma György, az MROÖ elnöke, hogy döntsenek az új szószóló személyéről, ennek hiányában ugyanis az Országos Választási Bizottság (OVB) a listán soron következő jelölt számára adja ki a mandátumot. Ez a mandátum jelen esetben a 2026-os parlamenti választásokig tart, ugyanis az országgyűlési választások előtt újra nemzetiségi listát kell majd állítani annak érdekében, hogy a román nemzetiség parlamenti képviselete biztosított legyen egészen 2030-ig. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.