A Fidesz mélyrepülése egyik Vas megyei fellegvárában

Mester és tanítvány

Belpol

Évtizedeken át tartó konfliktust okozott, hogy az 1987-es férfi kosárlabda-bajnokság fináléjának harmadik, mindent eldöntő mérkőzésén Patonay Imre edző egyetlen percre sem küldte be a pályára Bebes Istvánt. Útjuk később a sportban és a politikában is keresztezte egymást.

Néhány perc volt hátra a harmadik, mindent eldöntő összecsapásból a két győzelemig tartó férfikosárlabda-döntőben. A Körmend első vidéki csapatként szerezhetett bajnoki címet, a Bp. Honvédnak pedig a 30. lett volna. A nyugat-magyarországi kisváros sportcsarnokában egy gombostűt sem lehetett le­ejteni, a szurkolók azt várták, hogy megtörténjen csoda. A végjátékban a fővárosi csapat játékosain és stábján kívül egyetlen ember akadt még, akit a hangorkán közepette kétségek gyötörtek: Bebes István, a körmendi kosárcsapat játékosa, aki megbízható „vízhordóként”, egyenletesen jó teljesítményt nyújtva végigjátszotta az egész szezont. Azon kritikus fontosságú találkozón azonban edzője, Patonay Imre egyetlen másodpercre sem állította be. Akkor úgy tűnt, a felfokozott állapotában észre sem vette, hogy Bebest még nem küldte pályára, noha a játékos az egész éves teljesítménye alapján megérdemelt volna legalább néhány percet. A kispadon ülő játékos sem szólt, hogy mester, hadd menjek be.

A meccset a Körmend nyerte meg 82-72-re, és bajnok lett. Évekkel később Patonay azzal magyarázta játékosa döntőbéli mellőzését, hogy az ellenfél apróbb termetű centereivel szemben szakmailag indokolt volt Bebes kihagyása, aki a 192 centis magasságával lassabb mozgású.

Polgármesteri szék és kispad

„Simán nem figyelt rám. Hiba. Egy edző nem teheti meg, hogy nem figyel a játékosára. Pláne egy bajnoki döntőben. Pláne abban a bajnoki döntőben” – nyilatkozta 32 évvel a döntő után, 2019-ben a 24.hu-nak Bebes, aki akkor már 17 éve volt a vasi kisváros polgármestere. Az interjú nem sokkal az önkormányzati választás után készült: Bebes ellenfele a polgármesteri posztért Patonay volt. A ’87-es döntőn történteket soha nem beszélték meg egymással, bár azóta is sokszor találkoztak, s lett volna miről beszélni.

Bebes István 2002 őszén meggyőző fölénnyel nyert a körmendi polgármester-választáson szocialista ellenfelével szemben. Sikerében, ha közvetetten is, a sportpályafutása és az 1987-es bajnoki cím is szerepet játszott. 2002-től öt cikluson át, 2024-ig vezette a vasi kisvárost, hol óriási fölénnyel nyert, hol alig-alig, mint legutoljára, 2019-ben is.

Amikor 2002-ben Bebesből polgármester lett, Patonayt ültették a kispadra: kiszorult a körmendi kosárlabdaklubból, amelynek az új ügyvezetője a hajdani aranycsapat egyik tagja, Zsebe Ferenc lett. Helyben közismert, hogy Patonay Imre politikailag jobbra húz; a 24.hu-nak 2019-ben azt nyilatkozta, hogy a 2002-es önkormányzati választás előtt Bebes Istvánnak kampányolt, sőt kijelentette, „nélküle(m) tán meg se választják”. 2019-ben Bebes István azt állította a 24.hu-nak Patonay menesztéséről, hogy a pénzhiány miatt „vágni kellett a fizetéseken, szakmai kifogás nem volt el­lene”. (Patonay Imre a Körmend után Zala­egerszegen, Sopronban és Debrecenben volt edző).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.

Bizarr kampányfogás

Egyes temetkezési vállalkozók „ömlesztve” szállítják a halottakat a krematóriumba – hangzott el egy kegyeleti tevékenységet végző, több Csongrád-Csanád megyei önkormányzat tulajdonában lévő cég taggyűlésén. A helyi sajtó és a politika botrányt kiáltott, a szakmai szervezet vezetője szerint viszont lehetetlen, hogy ilyen előfordulna. Bizonyíték nincs.