Az új kormány megalakulása után két héten belül érzékelhető javulás lesz a közbiztonságban, mondta Orbán Viktor 2010 májusában az ózdi művelődési házban, ahová Pintér Sándor belügyminiszter is elkísérte. Minden faluban lesz rendőr, illetve körzeti megbízott, a településeken többen szolgálnak majd, és újranyitják a bezárt rendőrségi fogdákat – folytatta a miniszterelnök. Az ígéreteket követték tettek is: bővítették a rendőrség állományát, megerősítették a Készenléti Rendőrséget vidéki (Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc) bevetési egységekkel. Intenzív toborzás indult, fejlesztették a rendészeti szakközépiskolákat, létrehozták az önkormányzatok által működtethető települési őrség, közterület-felügyelet rendszerét. Szigorították a szabálysértési törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a rendőri állomány 2011-ről 2013-ra 43 ezerről 52 ezerre nőtt. Az ügyészség 2020-as beszámolója szerint a regisztrált bűncselekmények száma – beleértve a vagyon, testi épség, valamint élet elleni, illetve a szexuális bűntetteket – 2010 és 2019 között 447 ezerről 160–200 ezerre csökkent.
Idén szeptemberben a Telex írta meg a KSH adataira hivatkozva, hogy e téren trendforduló tapasztalható, újra nőnek a számok. 2021-ben 154 ezer bűncselekményt jegyeztek fel, 2022-ben 167 ezret, 2023-ban 178 ezret, 2024-ben már 233 ezret. Ezek az adatok persze sohasem mutatják a teljes képet, hiszen a sértettek jelentős hányada nem tesz feljelentést.
A lopások száma is látványosan megugrott: 2021-ben 40 852, 2023-ban 46 833, 2023-ban 49 127, 2024-ben 58 419 esetet regisztráltak. Az emberölések száma csökkent 2021-ről 2024-re, ám 2022-ben volt egy kiugró adat: akkor 89-en estek áldozatul ilyen cselekménynek.
Mi történt?
„A 90-es évektől szlogen volt, hogy a közbiztonság kollektív termék. Része van benne az államnak (jogszabályok, bűnüldözés, igazságszolgáltatás finanszírozása stb.), az önkormányzatoknak (településrendezés, helyi szolgáltatások), és persze az állampolgároknak (óvatosság, vagyonvédelem). A szlogen szép, hogy ebből ki, mennyire veszi ki a részét, külön téma lenne” – mondja rendőr forrásunk. Szerinte nehéz a romlást vizsgálni, mert van egy sor torzító tényező, például a látencia, továbbá a jogszabályok változása is nehezíti az összehasonlításokat: például a szabálysértési értékhatár 20 ezerről 50 ezer forintra emelése is csökkenést hozott. Ám mivel a vagyon elleni bűncselekmények adják ki a legnagyobb részt, ha ezekben a kategóriákban növekedés van, akkor jó eséllyel az „összbűnözés” is nő.
Forrásunk hozzáteszi, 2008 környékén 42–45 ezer fő volt a rendőrség létszáma. „Ehhez képest járunk most körülbelül 33 ezer fő körül, amiben benne vannak az idegenrendészek – 2–3 ezer fő –, akik néhány éve lettek rendőrök, illetve a határvadászok is. Ha ehhez hozzávesszük a feladatok számát, illetve a bürokrácia növekedését, akkor könnyebb értékelni, hogy sok-e vagy kevés ennyi rendőr” – fogalmaz. Másik hatósági beszélgetőpartnerünk szerint az a legnagyobb baj, hogy kevés a rendőri fizetés, és Pintér Sándor belügyminiszter nem ígért emelést. „Sok rendőr meg sem várja a választás előtti hathavit és inkább leszerel, mert az új munkahelyén többet kap. Adjanak rendes munkabért, nem úgy, hogy három év alatt emelnek 10 százalékot, mert az lófasz! És minden probléma megoldódik.” Ő úgy látja, ki kell mondani, hogy az ország egyes területein sokkal nehezebb az élet, de ott sem szeretnének éhen halni, tehát ha nem jutnak közmunkához, akkor bűnözni fognak. Ez lehet vagyon elleni bűncselekmény, illetve a kábítószer-kereskedelem. Ezzel együtt véli, „nem lehet kimondani, hogy egyértelmű a növekedés: biztos vannak helyek, ahol igen, és vannak, ahol stagnál”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
