K. Endre újra a vallomása megváltoztatására akarta rávenni az egyik bicskei áldozatot

  • narancs.hu
  • 2024. március 10.

Bűn

"K. Endre nem adja fel." Az RTL Házon Kívül műsora múlt héten rejtett kamerával rögzítette a beszélgetésüket.

K. Endre egy budapesti parkban találkozott az egyik bicskei áldozattal a múlt héten. Azzal a fiúval, aki az egyike volt azoknak, akit még 2016-ban próbált rávenni arra, hogy változtassa meg Vásárhelyi Jánosról tett vallomását. A találkozót az RTL Házon Kívül című műsora rejtett kamerákkal rögzítette

Ez a találkozó már a második volt. Egy héttel korábban is találkoztak. 

Ezeket a találkozásokat K. kezdeményezte. A fiút az édesanyján keresztül találta meg.

Most is azért kereste meg, hogy a vallomása megváltoztatására vegye rá. Arra, hogy videókon mondja el, K. nem is akarta nyolc éve megváltoztattatni az általa elmondottakat. Moskovics Judit, az RTL riportere az anyagban hosszan bemutatja a fiút, aki nem vállalta az arcát és a hangját. Azt mondja, ötévesen került a gyermekotthonba, édesanyja heroinfüggő volt, akkor is drogozott, amikor terhes volt vele. Unokatestvérével együtt költöztek a bicskei otthonba, ahol Vásárhelyi látszólag a gondjaiba vette, valójában ő is egyike lett azoknak a fiúknak, akiket szexuálisan kizsákmányolt.

Mint a 444.hu felidézi, 2016-ban ez a fiú is feljelentést tett Vásárhelyi ellen. Azt mondja, K. Endre ezután arra kérte, írja le nem igaz, amit a rendőröknek mondott.  Többek között ezt: „igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom és nem fogta meg és nem verte ki. Mostanában sokat gáztöltőztem és az se volt rám túl jó hatással, sokszor nem gondolkoztam tőle tisztán.”

K. Endrét ezért, kényszerítés kísérlete miatt elítélték, börtönbe került, 2023 áprilisában pedig kegyelmet kapott Novák Katalintól. Február elején mindezt megírta a lap, miután egy kúriai határozatból kiderült. Pár nappal később K. Endrével is találkoztak, akitől azt is megkérdezték, mit mondana az áldozatoknak. „Nem tudom azt, hogy mit mondanék nekik, de erről nem fogok nyilatkozni” – mondta akkor.

Most kiderült, mit mondana – írja a lap.

A rejtett kamerával rögzített beszélgetés szerint van egy ügyvédje, akinek tanácsára ettől a fiútól újra azt kéri, módosítsa a nyolc évvel ezelőtt történtekről a bíróságon elmondott beszámolóját.

A jelenleg is rendkívül nehéz körülmények között élő fiúval az első találkozójuk alkalmával el is készítettek videókat, amiket K. mobiltelefonján rögzítettek. Ezeket a második találkozón kitörölték az eszközből, de az ügyvédnél még - ahogy K. is mondta - ott lehetnek. A második találkozóra azért került sor, mert ez az ügyvéd azt tanácsolta K. Endrének, hogy kérje meg a fiút, sarkosan jelentse ki, hogy K. nem íratott alá vele semmit.

A Házon Kívül riportját itt lehet megnézni:

A hír hallatán Donáth Anna Facebook oldalán bejelentette: a Momentum rendőri védelmet kér a bicskei gyerekotthon szexuálisan bántalmazott volt lakójának. „K. Endrét nem szabadott volna szabadon engedni, ez jól tudjuk. K. Endre kegyelmének körülményeit ki kellene vizsgálni, ez lenne a minimum. De az, hogy az áldozatokat továbbra is így nyomaszthatja, túlmegy minden határon. Rendőri védelmet kérünk az áldozatnak” – írja a politikus.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.