Ötmillióra perli bántalmazója a Bujákon megvert nőt személyiségi jogainak megsértése miatt

  • narancs.hu
  • 2020. február 11.

Bűn

Orosz Bernadett az esetről beszámoló első Facebook-posztjában írta le a férfi teljes nevét.

Orosz Bernadettet tavaly novemberben volt barátja majdnem halálra verte - a nő Facebookra posztolt fotókat szinte felismerhetetlenségig összevert arcáról. Az ügyben nyomozó rendőr is úgy nyilatkozott, hogy ilen brutális támadást nő ellen még nem követtek el - a támadót mégis elengedték. Orosz Bernadett Varga Juditnak is levelet írt az ügyben, arra kérve az igazságügy-minisztert, hogy a győri gyermekgyilkossághoz hasonlóan az ő ügyében is rendeljen el miniszteri vizsgálatot.

A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldalon frissen megjelent hír szerint a bántalmazó férfi most beperelte a nőt személyiségi jogainak megsértése miatt.

A bántalmazó ötmillió forintot követel Orosz Bernadettől, mert amikor a nő először megírta közösségi oldalán, hogy mi történt vele, teljes nevén megnevezte a férfit. Két nappal később ezt kijavította, és vezetéknevét K-val jelölte. Gál András, Orosz Bernadett ügyvédje a következőt nyilatkozta: „Ezt ahhoz tartom hasonlatosnak, amikor százmilliós kártérítést és egymilliárd forintos bírság kiszabását kérte a tiszavasvári tanár megölésének egyik olaszliszkai gyanúsítottja, amiért a hatóságok és a média a lincselés szót használta az esetre.

Via 444

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.