A kormány mindent rendben talált a Bujákon megvert nő ügyében

  • narancs.hu
  • 2020. január 22.

Belpol

Orosz Bernadett szerint több gond is van a jogszabályi környezettel.

Az Igazságyüi Minisztérium a vizsgálódás után közölte Orosz Bernadettel, akit novemberben megvert korábbi élettársa Bujákon, hogy a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség is megerősítette: a nyomozás során sem késedelem, sem jogsértés nem történt a hatóságok részéről, ezért "a törvényesség érdekében történő intézkedést nem tartják indokoltnak", írta meg a 24.hu

Ahogy a Miskolci Áldozatsegítő Központ tevékenységében sem találtak kivetnivalót — a központ a levél szerint a bántalmazás után kapcsolatba lépett Orosz Bernadettel, és a kórházi tartózkodása után 83 ezer forint azonnali gyorssegélyt utaltak ki neki.

Korábban Orosz kritizálta a hatóságok hozzáállását és az áldozatvédelmet, Varga Judit igazságügyminiszternek írt levelében az állt: „áldozat- és tanúvédelem járna, de semmit nem kapok“, írta.

Most azt írta, a bűncselekmény sértettjeként tudomásül veszi a választ, de emberjogi aktivistaként nem találja kielégítőnek, ugyanis szerinte „nem került kivizsgálásra, hogy elegendő védelmet biztosít-e a magyar jog (a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntető törvénykönyv) azon nők számára, akiket a volt partnere súlyos testi sértéssel bántalmazott vagy életellenes cselekmény során majdnem megölt.“

Orosz szerint további probléma, hogy amennyiban az áldozati gyorssegély és kárkompenzáció nem fedezi az orvosi helyreállító beavatkozásokat, azt az áldozatnak kell kifizetnie, a társadalombiztosítás ilyen esetekben nem térít.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.