Az utóbbi években itthon és külföldön is egyre többen vállalják, hogy novemberben egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. Akik belevágnak egy ilyen kihívásba, elsősorban saját alkoholhoz fűződő viszonyukat tesztelik. Arra kíváncsiak, vajon képesek-e kontroll alatt tartani szokásaikat, le tudnak-e mondani önszántukból, legalább néhány hét erejéig az italról. Emellett minden bizonnyal sokak számára jelenthet motivációt, hogy a családi összejövetelekkel és az óévet búcsúsztató bulikkal teli december előtt jól esik egy kicsit visszafogni magukat a fogyasztás tekintetében.
Bár a kezdeményezés évről évre népszerűbb, talán kevesen tudják, hogy a kihívás magyarországi meghonosítása a Kék Pont Alapítványhoz kötődik, amely 2016 óta minden évben meghirdeti a Száraz novembert. Az alapítvány által koordinált öngondozó kampány célja, hogy a kihívás résztvevői megtapasztalják, mennyire képesek alkohol nélkül élni, esetleg felismerjék, ha szakember segítségére van szükségük függőségük leküzdéséhez. Aki sikeresen teljesíti a Száraz novembert, nagyobb eséllyel fordul a mértékletes alkoholfogyasztás felé az év maradék tizenegy hónapjában. Ennek megfelelően, ahogy azt az alapítvány munkatársai és önkéntesei gyakran hangsúlyozzák,
a kampánnyal nem a teljes absztinenciát, sokkal inkább tudatosságot és a mértéktartást kívánják népszerűsíteni.
Lekopik az alkoholizmus bélyege
„A Száraz november hírét nem a plakátok viszik, hanem a nagykövetek” – ezt még szeptember végén mondta Dávid Ferenc, a Kék Pont koordinátora, amikor először gyűltek össze a kampány előkészítésén és lebonyolításán dolgozó önkéntesek. Az alapítvány otthonos kis kőbányai közösségi terébe összehívott megbeszélésre nagyjából egy tucat önkéntes jött el, akik közül korábbi programoknak köszönhetően néhányan már ismerték egymást, a társaság nagyjából fele azonban először csatlakozott a közös munkához. Közülük többen is itt tudták meg, hogy nem egyszerűen önkéntesekként, de a Száraz november „nagyköveteiként” is számítanak rájuk.
Az idei kampány gerincét jelentő nagyköveti stratégia a gyakorlatban azt jelenti, hogy noha fizikai plakátok és az online térben, elsősorban a közösségi médiában megjelenő tartalmak is népszerűsítik a kihívást, az önkéntesek által még nagyobb hangsúlyt kap az offline jelenlét. A Száraz november nagyköveteiként működő önkéntesek ezért elsősorban saját közösségeiben, a munkahelyükön és barátaik körében próbálnak minél több embert bevonni a józan hónaphoz kapcsolódó programokba, miközben az alapítvány munkatársainak segítségével arra is felkészülhetnek, hogy akár a sajtónak is tudjanak nyilatkozni a kezdeményezés fő célkitűzéseiről és a kampány menetéről.
Utóbbi feladatkör persze nem mindenki számára komfortos – nem is erőlteti senki. Minden nagykövet a saját környezetében, a saját lehetőségeihez mérten veszi ki a részét az előkészületekből. Vannak, akik fővárosi, míg mások vidéki önkormányzatok bevonásával igyekeznek elérni, hogy minél több helyen jelenjenek meg a Száraz novembert hirdető plakátok, megint más a foglalkozása révén a vállalati világba vinné hírét az egészségkultúrának és a tudatos alkoholfogyasztásnak.
Ha mindezek mellett néhányan még a nyilvános szereplést is vállalják, az csak hab a tortán, hiszen ahogy az a találkozón is elhangzott: „nem egy influenszerkampány felépítése a cél”. Már csak azért sem, mert ugyan a mértékletesség szemléletének terjesztésekor kulcsfontosságúak a személyes tapasztalatok, a saját Száraz november-megélések, természetesen nem mindenki tart még ott a maga történetének feldolgozásában, alkoholhoz fűződő viszonyának megértésében, hogy arról akár szélesebb körben is nyíltan és magabiztosan tudjon beszélni.
Az önkéntestalálkozón folytatott beszélgetések alapján a személyes érintettség tekintetében az ideális nagykövetet egyfajta köztesség jellemzi. Egyrészt, ez esetben nem annyira szerencsés, ha az illető egész évben is teljesen absztinens, hiszen pont az a lényeg, hogy novemberben valami olyasmit vonjunk ki az életünkből, ami egyébként élvezeti forrásnak számít. Másrészt viszont az sem volna előnyös, ha valaki felépülő függőként csatlakozna, mivel az alkoholizmussal küzdőknek egészen másfajta segítségre van szükségük. Ezzel kapcsolatban Dávid Ferenc úgy fogalmazott:
„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak.”
A Kék Pont koordinátora arról is beszélt, tapasztalataik alapján ez a megközelítés egyre több embernek átjön, a Száraz november megítélése így egyre pozitívabb, és fokozatosan lekopik róla az alkoholizmus bélyege. Hasonló módon remélhetőleg az alapítvánnyal kapcsolatos előítélek is oldódnak majd, a szervezetet ugyanis a legtöbben még mindig a kábítószerhasználattal foglalkozó programjaikkal azonosítják, ami a tabuként kezelt téma miatt sokakat taszít. Éppen ezért a Száraz november kampányokkal, illetve az önkéntesi és nagyköveti hálózaton keresztül történő kapcsolatépítéssel az alapítvány nem titkolt célja az, hogy minél többen kapcsolják össze a kihívást és az azt kilenc évvel ezelőtt meghonosító Kék Pontot.
Száraz asztaloktól száraz itallapokig
A korábbi évek Száraz novembereihez képest némi változást jelent majd, hogy idén nem rendeznek személyes adománygyűjtő bulit, az alapítvány munkáját segítő támogatások gyűjtése az online térbe költözik, illetve egyéb offline eseményekhez kapcsolódóan jelenik meg. A tervek szerint lesz például online is közvetített jóga, valamint mozgásterápiás táncfoglalkozások, a Bem moziban pedig tematikus filmvetítéseket és az alkotásokhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéseket tartanak.
Visszatérő formátum lesz viszont a kampányban a tavalyról is ismert „száraz” itallap. Ez a kezdeményezés a szórakozóhelyek bevonásának nehézségeit hivatott orvosolni. Hiszen az emberek figyelmét olyan terekben lehet igazán hatékonyan felhívni a mértékletesség és a tudatos alkoholfogyasztás fontosságára, ahol alkoholt fogyasztanak, egy kocsma vagy egy klub számára azonban érthető módon nehezen lehetne eladni az ötletet, hogy egy hónapon át ne áruljanak alkoholt. A visszajelzések alapján tovább bonyolítja a dolgot, hogy a szórakozóhelyek novemberben egyébként is bevételvisszaesést tapasztalnak, így a legtöbben eleve elutasítóan viszonyulnak bármiféle együttműködéshez.
Az egyetlen életképes kompromisszumnak a száraz itallapok rendszere tűnik. Tavaly nyolc budapesti szórakozóhely bevonásával sikerült olyan itallapokat összeállítani, amelyek az adott klub vagy kocsma kínálatához igazodva ajánlanak alkoholmentes koktélokat. Az ötlet egyébként a Gólya Presszóból ered, ahol a száraz itallap mellett olyan („száraz”) asztalokat is kialakítottak, ahonnan nem lehet rálátni a pultra, továbbá semmilyen alkoholreklám nem jelenik meg a józan szórakozást választó vendégek látóterében. A szeptemberi, majd az október közepén megrendezett újabb önkéntestalálkozón egyaránt hosszas egyeztetés folyt arról, hogy az ezen a területen mozgó önkéntesek miként tudják eljuttatni a frissített száraz itallapokat a már tavaly csatlakozott helyekhez (például a Dürer Kertbe, a Púder Bárszínházba vagy a Nemdebárba), illetve mely kluboknál érdemes még kopogtatni ezügyben.
A két megbeszélés között több új leendő nagykövet is csatlakozott a kampányhoz. Jelentkezett például a bécsi CEU egyik hallgatója, aki az egyetemi tanszéke mellett a kedvenc helyi kávézóját próbálná meg bevonni a Száraz november népszerűsítésébe, de az Országos Mentőszolgálat két munkatársa is felvette a kapcsolatot a Kék Ponttal, akik pszichológusként a mentősök lelki egészségével foglalkoznak. Hasonló módon korábban már a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is elindult egy együttműködés, mivel az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók gyakran túlterheltek, így különösen oda kell figyelniük, miként vezetik le a mindennapi tevékenységükkel járó stresszt.
Az alapítvány munkatársainak nagy örömére több olyan önkéntes is jelentkezett, akiken keresztül végre a középosztály alatti társadalmi rétegek elérésére is lehetőség nyílik. A legnehezebb feladat ugyanis még mindig az igazi vidéki kocsmák látogatóinak megszólítása. Dávid Ferenc szerint
a Száraz november „tipikus” teljesítői a harmincas éveikben járó középosztálybeliek, elsősorban pedig a nők,
ami egyáltalán nem független az alkoholfogyasztási szokásokoktól, valamint az alkoholfogyasztás megítélésnek nemek közötti különbségeitől.
Noha a különböző stigmák és a középosztályra kiéleződött fókusz hátrahagyása egyáltalán nem könnyű feladat, az alapítvány koordinátora szerint a Száraz november üzenete még ennek ellenére is viszonylag egyszerű: harminc napig ne igyanak, akik egyébként innának, ha pedig megtehetik, mindeközben támogassák a Kék Pont munkáját.
Válassza a Magyar Narancs CIVIL EXTRA előfizetői csomagját akár havi 3400 forintért, ebből most havonta 1000 forintot a Kék Pont Alapítványnak juttatunk. Ezzel nemcsak Ön jut remek riportokhoz, interjúkhoz, elemzésekhez, értő műbírálatokhoz, hanem sokat tesz a függőséggel küzdők felépüléséért.
