Szebb lesz a bőr, jobban vág az agy – újra itt a józanságflashek ideje

November 1-én idén hatodik alkalommal indul a Száraz november, amikor bárki kipróbálhatja, kibír-e egy hónapot alkohol nélkül. Az idei kihívásról és az eddigi tapasztalatokról Dávid Ferenccel, a Kék Pont Alapítvány szociológusával, koordinátorával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az előző évek Száraz novembereinek központi témái között szerepelt például a nők alkoholfogyasztása, az egyetemisták ivással kapcsolatos attitűdjei, tavaly a járványban a kiemelten fontos egyéni felelősségre helyezték a hangsúlyt. Mi az idei kampány témája?

Dávid Ferenc: Elsősorban a tapasztalatokra, élményekre koncentrálunk, arra, hogy milyen változásokat élnek, éltek meg a száraz novemberezők. Mivel a kampány elsősorban az öngondozásról szól, ezért arról kérdeztük az eddigi résztvevőket, hogy milyen módon jelenik meg ez az egy hónapnyi kihívás az életükben. A válaszok és eredmények még minket is megleptek, nem gondoltuk volna, hogy ilyen sokrétű változásról számolnak be azok, akik kipróbálták a Száraz novembert. Nemcsak arról van szó, hogy jobban alszanak vagy szebb lett a bőrük, hanem rengetegen számoltak be arról, mennyire jó érzést jelentett számukra, hogy visszaszerzik a kontrollt egy szokásuk, jelen esetbe az alkoholfogyasztásuk felett.

Az idei kampányunk része az is, hogy ezekről az élményekről rövid videóbeszámolókat készítettünk. Összesen 30 videónk lesz, amelyek nemcsak a Száraz november ideje alatt, hanem utána is elérhetőek maradnak. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos gyűjtemény, ugyanis azt még sosem láthattuk eddig, hogy Magyarországon középosztálybeli emberek, az arcukat vállalva beszélnek az ivásukról vagy a nem-ivásukról. Ez rendkívüli kiállás: olyan emberekről szól, akik úgy döntöttek, megregulázzák a vágyaikat, és elmondják, mit találtak. 

MN: Milyen élményekről, tapasztalatokról számoltak be az eddigi résztvevők?

DF: Nagyon hétköznapi és mindenkit jellemző tapasztalata volt azoknak, akik például a napi egy sörük megivása helyett az egyhónapos józanságot választották, hogy hirtelen látványosan kisimul az ember, a bőr sokkal hidratáltabb lesz, józanabbak a reggeli gondolatok, kipihentebb az alvás. A legfontosabb változás, amelyről sokan beszámoltak, hogy javult a memóriájuk, egyszerűen jobban vág az agyuk.

Az alkohol ugyanis sokat lassít a szervezetünkön.

Be kell látnunk: annak ellenére, hogy azzal áltatjuk magunkat, hogy egy pohár ez vagy az még jó is az egészségnek, igazából arról van szó, hogy minden egyes korty mérgezés. Az összes jelenlegi kutatás szerint az alkohol csak elvesz belőlünk, mindenképpen rombolja a szervezetet. Tehát a legfontosabbak a mentális változások, annak megtapasztalása, hogy alkohol nélkül is milyen jól tudok funkcionálni társaságban, hogy milyen érzés felkelni nem másnaposan egy buli után, hogy aktívabban, hatékonyabban tudok dolgozni. Egy-két Száraz november után az ember elkezdi megérteni, hogy nem az a kérdés, mit teszek a nap végén a pohár sör helyére, hanem az, hogy hogyan tudok összerakni olyan napot vagy hetet magamnak, amelynek a végén nem kell alkohol. Ezek felismerése olyan, mint egy álomból ébredés. Persze ez nem egyből lesz jelen az életemben egyetlen harmincnapos absztinencia után, de kapok egy perspektívát, hogy láttam magam ebből a nézőpontból, hogy tudom, képes vagyok nem inni egy hónapig, helytállni józanul, alkohol nélkül is kapcsolódni az emberekhez. Ez az igazi esszenciája a sok Száraz novembernek.

 

Dávid Ferenc

 

MN: Hányan vettek rész eddig a kampányban?

DF: Pontos számot nem tudunk, de a becslések szerint mindenképp százezres nagyságrendről beszélhetünk. Épp ezért idén elindítottuk a merjkevesebbet.hu oldalt, amelyen belül működik egy számláló is, épp az a célja, hogy kiderüljön, mennyire lehet számszerűsíteni a részvételt. Van egy Facebook-csoport, a Száraz november - Egymás közt, amelyben közel 1500-an vannak. Ez azért is fontos része a kampánynak, mert tőlünk függetlenül jött létre, ami azt jelenti, hogy a programunknak van egy olyan hatása is, hogy az emberek alulról szerveződve, egymást segítve vesznek részt valamiben.

MN: Tehát az első és legfontosabb cél, hogy információt szerezzünk arról, hogy miként épül be életünkbe az alkoholfogyasztás, és milyen a kapcsolatunk saját ivásunkkal?

DF: A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak. Ez kiemeli azokból a józanságra törekvő programokból, amelyeknek az a célja, hogy valaki teljesen józan legyen. Ennek a kihívásnak a lényege, hogy valaki megtanulja a kontrollt az alkohol felett és egy alacsonyabb kockázató alkoholfogyasztásból még alacsonyabb kockázatúba mozduljon el. Persze az is nagyon jó, ha valaki arra jön rá, hogy nagyon szeret józanul kapcsolódni és az alkohol teljesen eltűnik az életéből, mert ez is nagyon felszabadító érzés.

De nem az alkoholfogyasztást akarjuk stigmatizálni, hanem azt mondjuk, hogy tedd belsővé a kontrollt, urald a vágyaid.

A mértékletesség erényének gyakorlására akarunk rámutatni, mert ennek segítségével tudjuk megtartani az örömeinket egy élethosszon keresztül. Ehhez gyakorolnunk kell a lekapcsolást, folyamatosan tudnunk kell, hol tartunk, hogyan tudjuk úgy kiélni a vágyainkat, hogy nem válunk a rabjaivá. Arra azonban figyelni kell, hogy a mértékletesség erénye egy érett személyiségnek ad menedéket, de egy függőségre, súlyos alkoholhasználati problémára már nem válasz. Utóbbi esetben a felépülést csak a teljes józanság jelenti. Hozzá kell tenni azt is, hogy a mértékletességet nem a hetente pár alkalom, hanem az évente pár alkalom jelenti. A napi rendszerességű ivás és a mértékletesség között van egy olló, amit érdemes összébb zárogatni. Ez persze nem megy azonnal: ha valaki napi alkoholfogyasztásról indul, akkor azt gondolom, hogy két-három Száraz novembert követően jut el oda, hogy a heti egy ital felé mozduljon el.

MN: Mik azok a jelek, amikor valakinek el kell gondolkodnia, hogy érdemes lenne belevágnia a Száraz novemberbe?

DF: Aki négyszer-ötször iszik alkoholt egy hónapban, annak érdemes belevágnia, mert neki már lesz annyi alkalom a 30 nap alatt, amikor meglátja, hogy képes-e józanul funkcionálni.

Akik naponta isznak alkoholt, azoknak a legajánlottabb a részvétel, pont azért, mert ők már a nap végén szembesülni fognak egy sóvárgással, ez pedig rengeteg tanulsággal szolgál.

Ha ugyanis valaki legyőzi ezt a sóvárgást, látni fogja, hogy két hét elteltével sokkal jobbak a nappalok, jönnek a pozitív élmények, amelyek megadják az alapot, amire ráépíthet egy sokkal mértékletesebb fogyasztást. Ha valakinek ez nem megy, és az derül ki, hogy nem képes megcsinálni az első hetet sem alkohol nélkül, akkor fel kel tennie magának a kérdést, hogy van-e kontroll az alkoholfogyasztása felett. Ha nincsen, akkor a józanságban kell megtalálnia a saját útját.

MN: Kihez fordulhat segítségért, az, aki az utóbbival szembesül, és nem tudja tartani az egy hónapot?

DF: Ha valaki tényleg szerette volna ezt megcsinálni, de ennek ellenére nem megy, akkor ott probléma van, akkor segítséget kell kérni, mert úgy tűnik, egyedül nem megy. Ez egy nagyszerű felismerés és egy nagyszerű út kezdete, de ezen az úton józanul kell továbbmenni. Úgy ugyanis nem lehet menedzselni egy fogyasztási zavart, hogy közben nem vállalok józanságot. Ezt a józanságot meg kell tanulni megtartani, erre megvannak a módszerek. Ha valaki felismerte a problémát, és úgy dönt, változtatni szeretne, akkor kereshet például minket is, a Kék Pont Alapítvány bármelyik elérhetőségén kérhet időpontot akár online konzultációra is, ahol segítünk megtalálni, hogyan tovább.

MN: Egy ilyen program, mint a Száraz november, el tud érni az egész társadalomban visszhangot keltő hatást? Mennyire közismert, hogy az alkoholizmus mekkora problémát jelent Magyarországon?

DF: Magyarországon rengeteg embert érint az alkoholhasználati zavar. Van, akinél ez a zavar kezdeti szakaszában van, és öngondozással, egy Száraz novemberrel ez még menedzselhető, vissza tudja terelni egy alacsonyabb használati szintre. Ha súlyosabb zavara van valakinek, akkor már nem lehet a kontrollt újratanulni, csak a józanság marad megoldásként. Nagyon fontos látni, hogy itthon nincs diskurzus arról, mihez kezdjünk az alkoholhasználati zavarral.

A magyar társadalomban az alkohol egy népszerűsített, a használatát tekintve semlegesített, az élet minden területén jelen lévő örömforrás.

Nagyon fontos lenne, hogy az alkoholforgalmazók sokkal kevésbé jussanak el például a felsőoktatási színterekre, ne célozhassanak a 16 éves lányokra, ne legyen az alkohol úgy megjelenítve, mint egy jó dolog a nap végén. Ehelyett annak kellene célnak lennie, hogy valamilyen módon elmozdítsuk a társadalmat abba az irányba, hogy a józan kapcsolódás élménye megjelenhessen és felerősödjön. Ennek van egy egyéni szintje, ez a Száraz november. Van egy társadalmi szintje, hogy többen együtt veszünk részt a kihívásban, megjelenítjük a témát minél több helyen és kialakítunk egy diskurzust. De nagyon fontos, hogy a kormányzatnak mindezek mellé kellene tennie a rövid-, közép- és hosszútávú egészségpolitikai célokat. Ez lenne egy alkoholstratégia dolga, de ilyen Magyarországon sajnos nincs.

MN: A Kék Pont Alapítványnak nemcsak az alkoholfogyasztással kapcsolatban van kampánya: a Száraz November példájára hozták létre a Tépőzár – harminc nap marihuána nélkül programot 2018-ban. Idén tavasszal a 3. Tépőzár kihívást is megtartották. Ezen mik voltak a tapasztalatok?

DF: A Tépőzárnál ugyanaz a mechanizmus működik, mint a Száraz novembernél: van valami az életemben, amit lekapcsolok 30 napra azért, hogy megnézzem, mennyire hiányzik, hol a helye a hétköznapjaimban, megvan-e még a kontroll. Az, aki naponta szív, tartozik magának annyival, hogy minden évben egy hónapra lekapcsolja, és megnézze, mi a viszonya ehhez. A legnagyobb eltérés a Száraz novemberhez képest az, hogy a marihuánahasználatról, az ivással ellentétben, egyáltalán nem tudunk normális diskurzust folytatni, mert amint valaki nyíltan beszélne erről, bűncselekmény elkövetését tenné láthatóvá saját maga és a közösség számára is. Ez óriási probléma, mert a marihuánahasználatot jellemző rejtőzködő drogfogyasztás ugyanis az egyik legnagyobb gátja annak, hogy valaki segítséget kérjen. A Tépőzár épp ezért magányosabb küzdelem, kevésbé látható, de pontosan tudjuk, hogy százak, ezrek vesznek benne részt évről évre. Itt is csodákat élnek meg emberek, elkezdenek e-mailekre válaszolni, felveszik a telefont, az addig halogató magatartás egyszer csak aktivitásba vált.

Nagyon fontos, hogy ezek a józanságflashek, amik ilyenkor kialakulnak, egy hosszú távú változás első pici panelei lehetnek.

Ki kell emelni persze, hogy a Száraz november és a Tépőzár esetében is mindez csak akkor működik, ha a közösség támogatólag lép fel. Ha vállalkozik valaki erre az egy hónapra, akkor a közösség legyen vele támogató, legyen toleráns. Ne kezdjük el kínálgatni az embereket, hanem mondjuk azt, büszkék vagyunk rá, hogy belevágott. Az öngondozás ugyanis olyan formája az ember mentális egészségének a fenntartásában, ami teljesen ingyen van, nem kell orvoshoz menni, időpontot kérni. Ha valaki ezt az öngondozást évről évre elvégzi, nagyon jó eséllyel el fogja kerülni, hogy elveszítse az örömforrását. Amikor ugyanis valaki a rabjává válik egy szokásnak, akkor pont azt az örömöt veszíti el, amit ezzel meg szeretett volna szerezni.

Az első Száraz novembert 2016-ban tartották, azóta az idei lesz a hatodik kampány. A külföldi mintára létrehozott kihívást a Kék Pont Alapítvány szervezi, célja, hogy az önkéntes alapon részt vevők 30 napra lemondjanak az alkoholról.

 Arról, hogy mikor jelent már az alkohol komoly problémát, mit lehet tenni, és hogy milyen története van az alkoholizmusnak Magyarországon, cikksorozatunkban olvashat: