Új Tündérkert

  • ételhordó
  • 2015. december 4.

Ételhordó

Karády Katalin emléke garnélával
false

Hofherr Albert 1900-ban alapította apjával és a testvéreivel azt a mezőgazdasági gépgyárat, ahol negyedszázaddal később már világviszonylatban is csúcsnak számító eszközöket (főleg traktorokat) voltak képesek gyártani. Az üzem az államosítás után a Vörös Csillag Traktorgyár nevet kapta, aztán meg jól megszűnt (bővebben: A traktor bosszúja, Magyar Narancs, 2014. január 16.), és igaz, hogy Hofherr Albert nevét utca őrzi a XIX. kerületben, de a szabályt erősítő kivételek mellett valószínűleg csak azok tudják, hogy ki is volt ő, akik valami helytörténeti vetélkedőre készülnek. Hofherr azonban nemcsak Kispesten, de az Üllői út „túlpartján”, azaz Pestszentlőrincen is hagyott nyomokat maga után. A Gyöngyvirág utca 6. szám alatt (kőhajításra az Üllői úttól) található Hofherr Albert egykori villája, ami később Karády Kataliné, még később pedig a katonaságé lett: itt volt a legendás hadkiegészítő parancsnokság, a selejtes sorkötelesek utolsó állomása. A rendszerváltás után önkormányzati alkotóműhelyt rendeztek be itt, nem sok sikerrel. A lepusztult épületet műemléki felügyelet mellett már étteremnek újították fel, s lett belőle Új Tündérkert, bár azt nem sikerült megtudnunk, hogy hol lehetett a régi. Hacsak nem az édes Erdélyben vagy a Báthory utcában, esetleg a Móricz Zsigmond körtéren.

Még az esős novemberi alkonyatban is elkápráztat az épület, nagyon sajnáljuk, hogy nem nyáron keveredtünk ide. A benti viszonyokra sem lehet panasz: a tágas szálában, a sok terített között még Hofherr Albert és a VCSTGY is egy kapott fehér abrosszal letakart emlékasztalt – traktor- és dömpermodellekkel.

Piros pont, hogy a legizgalmasabban csengő várerdői libamájragu-levesről (950 Ft) lebeszél a pincér; a helyette lekért májgaluskaleves (850 Ft) kicsit túlsózott (vegetázott?), ám összességében azért tisztességes indulás. A fogasfilé sörtésztában, paradicsomos garnélával és petrezselymes újburgonyával (3590 Ft) viszont jóval több mint korrekt. Egyszer rég a Velencei-tónál ettünk hasonló jót, ám annak vagy húsz éve… És hát húsz éve még olyan időket éltünk, hogy a vendég az apró asztali örömöket is óriásnak látta, és a Velencei-tó sem ott volt, ahol ma. Úgyhogy nem kockáztatunk sokat, ha azt mondjuk: ez tízszerte jobb annál. De pompás a zöldfűszeres kacsamell snidlinges sillermártással és grillezett burgonyával (2990 Ft) is, főleg a már-már krémes állagú kacsát őrizzük meg emlékeinkben.

Vaníliás grízpudinggal fejezzük be (850 Ft), nem annyira frenetikus, mint az eddigiek, ám ha csak ezt ettük volna, akkor is megfogadnánk, hogy ide vissza kell jönni. Nyáron.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.