étel, hordó

Kéhli

  • ételhordó
  • 2015. december 5.

Ételhordó

Puskás Öcsi, Woody Allen, Toto Cutugno, Gyurcsány Ferenc. Döntő kérdés lehetne egy tv-kvízben, hogy mi a közös nevező, s bizonyára kevesen említenék a híres óbudai egység vendégkönyvét. Csakhogy hiába a még ennél is hosszabb illusztris névsor, a Kéhli legendája egyszemélyes: Krúdy Gyula törzshelyeként vonult be a vendéglátóipari történelemkönyvekbe, és ezen akkor sem lehetne változtatni, ha a nemzetközi zsűri mindjárt négy Michelin téli gumit ítélne a konyhafőnöknek.

De miért is változtatnának? A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, illetve az óbudai panelek szomszédságában lévő műemlék épületben zajló tevékenység épp attól vonzó, hogy megpróbálja elhitetni, hogy száz éve is minden ugyanúgy történt, ahogy most. „A Kéhli Vendéglő néhány hasonló korú házzal körbevéve ma egy kis szigetnyi múltat őriz az arc nélküli kockaházak között. Hála hajdan volt híres-nevezetes törzsvendégének, a nagy magyar írónak, Krúdy Gyula úrnak, túlélte a megsemmisülést, és megmaradt” – olvassuk az étlap bevezetőjében, s ennek alapján a választékot is borítékolni tudnánk. Szerencsére a kivitelezés sem utolsó.

A fűszeres fácánhúsleves (990 Ft) aranya talán egy kevésbé rutinos zálogházi becsüst is megtévesztene, a hús nagyszerű, nemkülönben a zöldségek. A kishalászlé csészében (890 Ft) is becsületes munka – legalábbis fővárosi viszonylatban. Lévai Esztike töltött káposztájához (2290 Ft) történet jár, ezt olvassuk: „Az Önök vendéglősének világra jöttekor – annak a napnak éjszakáján, édesanyja: Lévai Esztike jól belakmározott a disznótorból megmaradt és már sokadszor melegített töltött káposztából. Volt abban csülök is, meg füle-farka.” Nos, ez valóban így van, sőt kifogástalan a kiszerelés, azonban a hagyományos töltött káposztához képest ezt azért túlkapásnak tartjuk. Ellenben a sült libacomb párolt káposztával és hagymás tört burgonyával (3690 Ft) tényleg olyan, ahogy a nagykönyvben meg van írva: omlós, ropogós, és a körítésről is csak a legjobbat mondhatjuk. Ennél is nagyobb meglepetés, hogy a gesztenyepürére (890 Ft) sem tehetünk panaszt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.