Kovács Zoltán ismét megvédi Magyarországot: "nem hever romokban a demokrácia"

  • narancs.hu
  • 2020. június 14.

Fekete Lyuk

Az államtitkár a Washington Postot tette helyre.

"A Washington Postban ma megjelent olvasói levelemben reagáltam George Will publicista cikkére, amelyben – mily meglepő módon – Orbán Viktor miniszterelnök diktatúrája és a magyar média korlátozása a téma. Csak nekem tűnik ez már borzasztóan unalmasnak?" - írja Facebook-oldalán Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A Washington Post publicistája május végén írta említett cikkét, Az amerikai konzervativizmus Amerika-ellenessé válik? címmel. Ebben többek között a szerző arról ír, hogy az önkényuralom felé hajló amerikai konzervativizmus ihletője Orbán Viktor.

Kovács Zoltán szerint azonban Magyarországon minden rendben, nálunk ugyanis:

  • a sajtó valójában élénk és kritikus,
  • a bíróságok függetlenek,
  • és az ellenzéki jelöltek még mindig nyernek választásokat.

"Magyarország 2018-ban tartott parlamenti választásán a részvételi arány 70 százalékos volt, ami a legmagasabb volt 2002 óta. Ez aligha azt jelenti, hogy romokban heverne a demokrácia."

A koronavírus-járvány kihasználásával kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy a "különleges jogrendnek köszönhetően sikerült Magyarországon elkerülni azt a tragikusan magas fertőzöttségi és halálozási arányt, amit az Egyesült Államokban is látunk."

Így jut el az államtitkár arra a végső konklúzióra, hogy:

"Javaslom tehát a The Washington Postnak, hogy inkább a saját háza táján sepregessen..."

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.