Rozsdaövezeti bizottságot alapított a kormány

  • MTI
  • 2021. május 1.

Gazdaság

Rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményezik majd. 

Megalakult a Rozsdaövezeti Bizottság – tájékoztatta a Miniszterelnökség szombaton az MTI-t.

Közleményük szerint a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba. A kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított, rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése érdekében megalakult Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.

A testület tagjai

  • Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője,
  • László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára,
  • Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának főosztályvezetője
  • és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A beérkezett javaslatokat a tárca előzetesen megvizsgálja, ez főszabály szerint 45 napig tart, majd az előzetes vizsgálat alapján alkalmasnak ítélt kezdeményezéseket részletes, minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak is alávetik. Ez utóbbi vizsgálat eredményének megfelelően alakítja ki 30 napon belül a Rozsdaövezeti Bizottság véleményét a javasolt területek rozsdaövezeti kijelölésével kapcsolatban. A végső döntést ezt követően a kormány hozza meg, olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.