Egy eddig nem ismert kormányzati elképzelést szellőztetett meg a szegedi egyetemnek meghirdetett online fórumán hétfőn délután Stumpf István kormánybiztos, aki a felsőoktatás modellváltásáért felel.
A hazai egyetemeknek beígért gigantikus nagyságú, 1500 milliárdos fejlesztési kerete kapcsán érkezett kérdésre a kormánybiztos ugyanis azt mondta:
„A kormány más módon előteremti a hiányzó fejlesztési összeget”
A kabinet nemrégiben, éppen az egyetemek alapítványi átalakításának vitájában ígérte meg, hogy az unió helyreállítási alapjából érkező 5800 milliárdból 1500 milliárddal részesül a felsőoktatás. A történelmi léptékűnek beharangozott fejlesztési keret viszont komoly veszélybe került, amikor kiderült, hogy a kormány kizárólag a vissza nem térítendő összegre, 2500 milliárdra tart igényt. A fennmaradó kedvezményes hitelre nem.
Azonnal világossá vált, hogy a közel harmadára csökkent összegből az egyetemek megközelítőleg sem juthatnak a korábban beígért összeghez, ami nem csak önmagában kínos, hanem azért is, mert a modellváltás előtt álló egyetemeket éppen az emlegetett 1500 milliárdos fejlesztési keret belengetésével akarták meggyőzni az alapítványi működés hasznosságáról.
Ráadásul a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) ez év február 25-én írt ki pályázatot, amelyben nem csak a modellváltásban érintett egyetemeknek kellett komplex fejlesztési tervet benyújtani március 4-ei határidővel. A kiírás szerint legkevesebb 5, és legfeljebb 180 milliárd forintot nyerhet el egy-egy felsőoktatási intézmény – és ezek száma megközelítőleg húsz.
De akad más gond is. Legutóbb Brüsszelben azt közölték a magyar miniszterelnökkel, hogy a helyreállítási alapra benyújtott felsőoktatás-fejlesztési célok nem harmonizálnak a kiírás prioritásaival, ami nem meglepő, mert a prioritások zöld- és digitális fejlesztésekről szólnak. Időközben ráadásul az Orbán-kabinet már előzetesen lecsípett 300 milliárdot a tervezett egyetemi fejlesztési keretből, mivel a Brüsszelnek készülő hazai fejlesztési csomagban erre a célra már csak 1200 milliárd forintot állítottak be.
Az uniónak április 30-án benyújtott, a helyreállítási alap felhasználását összegző magyar dokumentum kilenc fejlesztési területet foglal magában, köztük csak egy a felsőoktatás.
Így könnyen belátható, hogy az 5800 milliárdól lett 2500 milliárd forint felét nem viheti el egyetlen terület. Így adódik a kérdés: szószegő lesz a kormány az egyetemekkel vagy megoldást keres a kieső összeg pótlására?
Stumpf István erre válaszolt hétfő késő délután Szegeden. Ám nem csak hiányosan, hanem ellentmondásosan is. Előbb úgy felelt, hogy a kormánynak 2023-ig van lehetősége az alaphoz tartozó hitel felhasználásáról dönteni, majd átmenet nélkül hozzátette, hogy „a kormány más módon előteremti a hiányzó fejlesztési összeget”.
Ha az EU-s hitel nem kellett az idén, valószínűtlen, hogy a Fidesz-KDNP hatalmon maradása esetén igénybe venné 2022 után. A szóban lévőnél olcsóbb kölcsön jelenleg nincs, így azt kínai vagy orosz hitellel kiváltani nem lenne okos ötlet. Ugyanakkor roppant nehéz, ha nem éppen lehetetlen megtalálni a költségvetésben a fedezetét annak a legkevesebb 500-600 milliárd forintnak, amivel elérhetnék, hogy legalább 1200 milliárdos fejlesztési keret álljon a felsőoktatás fejlesztésére.
