Új kormányzati tervet szellőztetett meg Stumpf a szegedi egyetemen

  • Bod Péter
  • 2021. május 4.

Belpol

Szószegő lesz a kormány az egyetemekkel, vagy talál más pénzügyi megoldást a kieső uniós hitel pótlására?

Egy eddig nem ismert kormányzati elképzelést szellőztetett meg a szegedi egyetemnek meghirdetett online fórumán hétfőn délután Stumpf István kormánybiztos, aki a felsőoktatás modellváltásáért felel.

A hazai egyetemeknek beígért gigantikus nagyságú, 1500 milliárdos fejlesztési kerete kapcsán érkezett kérdésre a kormánybiztos ugyanis azt mondta:

„A kormány más módon előteremti a hiányzó fejlesztési összeget”  

A kabinet nemrégiben, éppen az egyetemek alapítványi átalakításának vitájában ígérte meg, hogy az unió helyreállítási alapjából érkező 5800 milliárdból 1500 milliárddal részesül a felsőoktatás. A történelmi léptékűnek beharangozott fejlesztési keret viszont komoly veszélybe került, amikor kiderült, hogy a kormány kizárólag a vissza nem térítendő összegre, 2500 milliárdra tart igényt. A fennmaradó kedvezményes hitelre nem. 

Azonnal világossá vált, hogy a közel harmadára csökkent összegből az egyetemek megközelítőleg sem juthatnak a korábban beígért összeghez, ami nem csak önmagában kínos, hanem azért is, mert a modellváltás előtt álló egyetemeket éppen az emlegetett 1500 milliárdos fejlesztési keret belengetésével akarták meggyőzni az alapítványi működés hasznosságáról. 

Ráadásul a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) ez év február 25-én írt ki pályázatot, amelyben nem csak a modellváltásban érintett egyetemeknek kellett komplex fejlesztési tervet benyújtani március 4-ei határidővel. A kiírás szerint legkevesebb 5, és legfeljebb 180 milliárd forintot nyerhet el egy-egy felsőoktatási intézmény – és ezek száma megközelítőleg húsz.

De akad más gond is. Legutóbb Brüsszelben azt közölték a magyar miniszterelnökkel, hogy a helyreállítási alapra benyújtott felsőoktatás-fejlesztési célok nem harmonizálnak a kiírás prioritásaival, ami nem meglepő, mert a prioritások zöld- és digitális fejlesztésekről szólnak. Időközben ráadásul az Orbán-kabinet már előzetesen lecsípett 300 milliárdot a tervezett egyetemi fejlesztési keretből, mivel a Brüsszelnek készülő hazai fejlesztési csomagban erre a célra már csak 1200 milliárd forintot állítottak be.

Az uniónak április 30-án benyújtott, a helyreállítási alap felhasználását összegző magyar dokumentum kilenc fejlesztési területet foglal magában, köztük csak egy a felsőoktatás.

Így könnyen belátható, hogy az 5800 milliárdól lett 2500 milliárd forint felét nem viheti el egyetlen terület. Így adódik a kérdés: szószegő lesz a kormány az egyetemekkel vagy megoldást keres a kieső összeg pótlására?

Stumpf István erre válaszolt hétfő késő délután Szegeden. Ám nem csak hiányosan, hanem ellentmondásosan is. Előbb úgy felelt, hogy a kormánynak 2023-ig van lehetősége az alaphoz tartozó hitel felhasználásáról dönteni, majd átmenet nélkül hozzátette, hogy „a kormány más módon előteremti a hiányzó fejlesztési összeget”.

Ha az EU-s hitel nem kellett az idén, valószínűtlen, hogy a Fidesz-KDNP hatalmon maradása esetén igénybe venné 2022 után. A szóban lévőnél olcsóbb kölcsön jelenleg nincs, így azt kínai vagy orosz hitellel kiváltani nem lenne okos ötlet. Ugyanakkor roppant nehéz, ha nem éppen lehetetlen megtalálni a költségvetésben a fedezetét annak a legkevesebb 500-600 milliárd forintnak, amivel elérhetnék, hogy legalább 1200 milliárdos fejlesztési keret álljon a felsőoktatás fejlesztésére. 

Figyelmébe ajánljuk

Ozzy, akit először Johnnak neveztek el

Elsősorban a bulvársajtónak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben Ozzy Osbourne nevét Magyarországon is szinte mindenki ismerte – azok is, akik életükben nem voltak rockkoncerten. A hetvenes évek elején azonban hiába jutott a Black Sabbath elég hamar a csúcsra, a magyar sajtó nem vett róla tudomást.

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.