Ilyen az, amikor a szakértők nemcsak kívülről-belülről, minden apró részletében ismerik tárgyukat, de már lényegileg azonosulnak vele; vagyis amikor róla beszélnek, tulajdonképpen magukról beszélnek. Ez számos tudományterületnek a sajátja, és sokszor valójában termékeny helyzet, kivéve mondjuk a politológiát – kár, hogy most elvileg éppen arról lenne szó.