A politika tájékozódás forrásai Magyarországon címmel készített kérdőíves kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet.
A kutatás részben megismételte a 2014-15-ben és a 2016-ban végzett felmérések kérdéseit, vagyis négy éven belül harmadszor mérték a hazai hírfogyasztási szokásokat.
A kutatás 1200 fős országos minta személyes megkérdezésével vizsgálta, hogy a válaszadók milyen forrásokból tájékozódnak hírekről, közügyekről.
A kutatást Hann Endre a Medián igazgatója ismertette a Mértékkel közös eseményen kedd délelőtt.
Nem sok minden változott az elmúlt két évben, pedig...
A felnőtt népességben a politika iránt érdeklődők aránya nem változott, a tájékozódásra fordított idő viszont enyhe növekedést mutat.
Eszerint a magyarok 29 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika, 35 százalékot is csak kicsit, összesen alig 36 százalék érdeklődik intenzívebben (minimum közepesen) a közélet iránt.
Nem annyira meglepő, minél idősebb a magyar, annál jobban érdekli a politika. Ami némiképp érdekes újdonság lehet, az az, hogy a 40-es generáció mintha vízválasztóként jelenne meg az adatok között:: 29 év alatt 24 százalékot érdekel kicsinél jobban, mi történik az országban, a harmincasoknak 26 százaléka érdeklődő, majd van egy ugrás, a 40 feletti korcsoportokban ez a szám bőven 40 százalék feletti.
Ehhez képest a 30 alattiak alig 4 százaléka mondta azt, hogy inkább sokat foglalkozik politikával, mint keveset. 60 éves kor felett ez a szám 27 százalék.
| ||
| ||
| ||
Az iskolai végzettség tekintetében vizsgálva a közélet és a politika iránti érdeklődést sincs semmi meglepetés a friss adatok között: a diplomások több mint fele, 54 százalék aktív politikailag, míg mindez az érettségizettek 36 százalékról mondható el.
Csak a tévé
Változatlanul a televízió a legfontosabb információforrás a politikai, közéleti témákban, és úgy tűnik, a magyarok egyelőre nem is nagyon akarnak változtatni ezen szokásukon.
2014-ben 71 százalék mondta, hogy rendszerint tévéből szerzi a híreket, és csak 34 százalék használja az internetet, ha akármilyen politikai ügy érdekli. Ezek az arányok a friss kutatás szerint lényegében változatlanok, miközben mind a napilapok olvasottsága mind a rádiók hallgatottsága is folyamatosan csökken.
| ||
A kereskedelmi tévék befolyása még a politikát követők köreiben is igen magas. Ha csak egyetlen hírforrásból tájékozódhatnának pártállástól függetlenül a magyarok 41-42 százaléka a kereskedelmi csatornákra szavaz.
Laphelyzet
A Medián kutatása komoly látlelet, akkor is, ha túl sok újdonsággal nem szolgál. Egyértelmű ugyanis, hogy a politikai napilapok piaca túlzás nélkül kihalt az elmúlt években. Ezt nem különösebben kell ragozni: megszűnt a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Metropol, a megmaradt lapok, a Magyar Idők, a Magyar Hírlap és a Népszava az állami hirdetéseknek köszönhetően tudnak fennmaradni.
Nincs már egyetlen olyan napilap sem, amit a magyarok akár csak 1 százaléka hetente forgatna.
| ||
| ||
Egyedül csak a többnyire Mészáros Lőrinc kezében lévő megyei lapoknak van számottevő országos elérése: a magyarok 19 százaléka olvassa heti rendszerességgel. De a példányszámok ez esetben is megzuhantak.
A megyei lapokon kívül csak az ingyenes és/vagy bulvárlapok, a Lokál, a Bors és a Blikk olvasói rajongótábora szemmel látható. A magyarok 4-7 százalék állítja, hogy hetente legalább egyszer olvassa valamelyiket, de e téren is van némi visszaesés.
| ||
A hetilapok helyzete botrányos.
Szól a rádió?
A folyamatosan változó rádiós hírpiacon a Kossuthról vagy a Petőfiről informálódik hetente az emberek 30 százaléka.
A Klubrádió a teljes népesség 5, az Inforádió 7 százalékhoz jut el, de ezek nem országos frekvencián működnek.
| ||
| ||
A televíziók viszont rendesen tartják magukat: a magyarok 74 százalék nézi rendszeresen az RTL Klubot, 68 pedig a TV2-t.
Folyamatosan növeli az elérését az MTVA. 2014-ben az emberek 43 százaléka követte rendszeresen (heti legalább egyszer) a híreket a közmédiából, ma már 54 százalékuk.
Mindehhez fontos megjegyezni, hogy 2015-ben indította az MTVA tematikus csatornáit, és az M1-et mondjuk úgy, hírcsatornává alakította, amely reggeltől estig a kormány szájíze és ukáza szerint híreket ontja magából, kiemelt szerepet vállalva a migráció elleni harcban, ami alapvetően határozza meg a (hírhamisító) közmédia profilját.
| ||
| ||
A netes hírforrások használatát tekintve az látszik, hogy a megkérdezettek szokásai nem jelentősen, de némiképp változtak. Az Origo olvasottsága harmadával esett négy év alatt. Miközben ugye előbb kormányközelbe került, majd propagandaeszközzé vált. Viszont még így is kimondottan sokan olvassák.
Mi a hír?
Míg 2014-ben még a teljes lakosság 28 százaléka mondta azt, hogy legalább hetente felmegy az Origora, addig 2018-ban már csak 19.
Az Index, a 24.hu és a hvg.hu olvasottsága nagyjából stabil, míg a 444.hu a kutatás szerint megduplázta olvasótáborát.
A megkérdezettek csupán 2 százaléka tájékozódik rendszeresen a nemzetközi sajtóból. A 30 alattiaknak és még a diplomásoknak is csak 5 százaléka. Alkalmanként pedig a magyarok 10 százaléka olvas külföldi oldalakat, újságokat.
| ||
| ||
A felmérés végén a Medián kíváncsi volt, hogy a válaszadóknak, mi a véleményét a magyar médiahelyzetről. Eszerint tisztán látják, hogy mennyire siralmas a helyzet.
A legtöbben a legnagyobb problémának azt jelölték meg, hogy nem kiegyensúlyozott a magyar média, Fidesz-túlsúly jellemzi, a megkérdezettek 19 százaléka. Míg a másik legnagyobb problémaként a a hitelességet említették, 12 százalék
Összességében a magyarok 61 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar média elfogult, nem lehet objektíven tájékozódni azok segítségével. Csak 31 százalék mondja azt, hogy megfelelően meg lehet ismerni a körülöttünk zajló eseményeket a magyar nyilvánosságból.
(A grafikonokat a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette.)
