A propaganda és a kormánypárti térfoglalás sokat rombolt: egyre kevesebben hisznek a médiának

Interaktív

Milyen forrásokat használnak a magyarok politikai tájékozódásra? Melyik csatorna híreit fogyasztják a legtöbben? Olvassák-e még az Origot? Mindenre fény derült, de nehéz lett volna meglepődni a Mérték és Medián friss kutatásán.

A politika tájékozódás forrásai Magyarországon címmel készített kérdőíves kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet.

A kutatás részben megismételte a 2014-15-ben és a 2016-ban végzett felmérések kérdéseit, vagyis négy éven belül harmadszor mérték a hazai hírfogyasztási szokásokat.

A kutatás 1200 fős országos minta személyes megkérdezésével vizsgálta, hogy a válaszadók milyen forrásokból tájékozódnak hírekről, közügyekről.

A kutatást Hann Endre a Medián igazgatója ismertette a Mértékkel közös eseményen kedd délelőtt.

Nem sok minden változott az elmúlt két évben, pedig...

A felnőtt népességben a politika iránt érdeklődők aránya nem változott, a tájékozódásra fordított idő viszont enyhe növekedést mutat.

Eszerint a magyarok 29 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika, 35 százalékot is csak kicsit, összesen alig 36 százalék érdeklődik intenzívebben (minimum közepesen) a közélet iránt.

Nem annyira meglepő, minél idősebb a magyar, annál jobban érdekli a politika. Ami némiképp érdekes újdonság lehet, az az, hogy a 40-es generáció mintha vízválasztóként jelenne meg az adatok között:: 29 év alatt 24 százalékot érdekel kicsinél jobban, mi történik az országban, a harmincasoknak 26 százaléka érdeklődő, majd van egy ugrás, a 40 feletti korcsoportokban ez a szám bőven 40 százalék feletti.

Ehhez képest a 30 alattiak alig 4 százaléka mondta azt, hogy inkább sokat foglalkozik politikával, mint keveset. 60 éves kor felett ez a szám 27 százalék.

false

 

false

 

false

Az iskolai végzettség tekintetében vizsgálva a közélet és a politika iránti érdeklődést sincs semmi meglepetés a friss adatok között: a diplomások több mint fele, 54 százalék aktív politikailag, míg mindez az érettségizettek 36 százalékról mondható el.

Csak a tévé

Változatlanul a televízió a legfontosabb információforrás a politikai, közéleti témákban, és úgy tűnik, a magyarok egyelőre nem is nagyon akarnak változtatni ezen szokásukon.

2014-ben 71 százalék mondta, hogy rendszerint tévéből szerzi a híreket, és csak 34 százalék használja az internetet, ha akármilyen politikai ügy érdekli. Ezek az arányok a friss kutatás szerint lényegében változatlanok, miközben mind a napilapok olvasottsága mind a rádiók hallgatottsága is folyamatosan csökken.

false

 

A kereskedelmi tévék befolyása még a politikát követők köreiben is igen magas. Ha csak egyetlen hírforrásból tájékozódhatnának pártállástól függetlenül a magyarok 41-42 százaléka a kereskedelmi csatornákra szavaz.

Laphelyzet

A Medián kutatása komoly látlelet, akkor is, ha túl sok újdonsággal nem szolgál. Egyértelmű ugyanis, hogy a politikai napilapok piaca túlzás nélkül kihalt az elmúlt években. Ezt nem különösebben kell ragozni: megszűnt a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Metropol, a megmaradt lapok, a Magyar Idők, a Magyar Hírlap és a Népszava az állami hirdetéseknek köszönhetően tudnak fennmaradni.

Nincs már egyetlen olyan napilap sem, amit a magyarok akár csak 1 százaléka hetente forgatna.

false

 

false

Egyedül csak a többnyire Mészáros Lőrinc kezében lévő megyei lapoknak van számottevő országos elérése: a magyarok 19 százaléka olvassa heti rendszerességgel. De a példányszámok ez esetben is megzuhantak.

A megyei lapokon kívül csak az ingyenes és/vagy bulvárlapok, a Lokál, a Bors és a Blikk olvasói rajongótábora szemmel látható. A magyarok 4-7 százalék állítja, hogy hetente legalább egyszer olvassa valamelyiket, de e téren is van némi visszaesés.

false

 

A hetilapok helyzete botrányos.

Szól a rádió?

A folyamatosan változó rádiós hírpiacon a Kossuthról vagy a Petőfiről informálódik hetente az emberek 30 százaléka.

A Klubrádió a teljes népesség 5, az Inforádió 7 százalékhoz jut el, de ezek nem országos frekvencián működnek.

false

 

false

A televíziók viszont rendesen tartják magukat: a magyarok 74 százalék nézi rendszeresen az RTL Klubot, 68 pedig a TV2-t.

Folyamatosan növeli az elérését az MTVA. 2014-ben az emberek 43 százaléka követte rendszeresen (heti legalább egyszer) a híreket a közmédiából, ma már 54 százalékuk.

Mindehhez fontos megjegyezni, hogy 2015-ben indította az MTVA tematikus csatornáit, és az M1-et mondjuk úgy, hírcsatornává alakította, amely reggeltől estig a kormány szájíze és ukáza szerint híreket ontja magából, kiemelt szerepet vállalva a migráció elleni harcban, ami alapvetően határozza meg a (hírhamisító) közmédia profilját.

false

 

false

A netes hírforrások használatát tekintve az látszik, hogy a megkérdezettek szokásai nem jelentősen, de némiképp változtak. Az Origo olvasottsága harmadával esett négy év alatt. Miközben ugye előbb kormányközelbe került, majd propagandaeszközzé vált. Viszont még így is kimondottan sokan olvassák.

Mi a hír?

Míg 2014-ben még a teljes lakosság 28 százaléka mondta azt, hogy legalább hetente felmegy az Origora, addig 2018-ban már csak 19.

Az Index, a 24.hu és a hvg.hu olvasottsága nagyjából stabil, míg a 444.hu a kutatás szerint megduplázta olvasótáborát.

A megkérdezettek csupán 2 százaléka tájékozódik rendszeresen a nemzetközi sajtóból. A 30 alattiaknak és még a diplomásoknak is csak 5 százaléka. Alkalmanként pedig a magyarok 10 százaléka olvas külföldi oldalakat, újságokat.

false

 

false

A felmérés végén a Medián kíváncsi volt, hogy a válaszadóknak, mi a véleményét a magyar médiahelyzetről. Eszerint  tisztán látják, hogy mennyire siralmas a helyzet.

A legtöbben a legnagyobb problémának azt jelölték meg, hogy nem kiegyensúlyozott a magyar média, Fidesz-túlsúly jellemzi, a megkérdezettek 19 százaléka. Míg a másik legnagyobb problémaként a a hitelességet említették, 12 százalék

Összességében a magyarok 61 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar média elfogult, nem lehet objektíven tájékozódni azok segítségével. Csak 31 százalék mondja azt, hogy megfelelően meg lehet ismerni a körülöttünk zajló eseményeket a magyar nyilvánosságból.

(A grafikonokat a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.

Szétesett vagy nem?

Szétesett. A fasisztoid-vasgárdista-dákmisztikus, Putyinhoz dörgölőző, fojtottan Európa-ellenes, a könnyebbség kedvéért szélsőjobbosnak nevezett oldal Călin Georgescu körvonalazhatatlan táborának morzsáit csipegeti. George Simion (AUR – Románok Egyesüléséért Szövetség, amelyből éppen kivált az alelnök és csapata) és Victor Ponta (független, volt „szociáldemokrata”, volt miniszterelnök, de igazából „volt már minden”) ígérkeznek a legerősebbeknek ezen az oldalon.