Az oroszok állítólag kivégeztek kilenc ukrán hadifoglyot Kurszkban

  • narancs.hu
  • 2024. október 13.

Külpol

Bűncselekmény, ami súlyosan sérti a genfi egyezményt.

Az orosz erők kilenc ukrán hadifoglyot lőttek le Kurszkban a DeepState nevű katonai elemzőcsapat szerint. A hírt műholdas képek, illetve Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos is megerősítette – írja a Telex.

Az ukrán katonák pár napja lőszerhiány miatt megadták magukat a Zelenyi Shlyakh nevű orosz falu közelében. Az oroszok ezután elfogták és kivégezték őket. Lubinec szerint „az ilyen akciók súlyosan sértik a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt”. Ukrajna ezért levelet írt a Nemzetközi Vöröskeresztnek és az ENSZ-nek, hogy az esetet orosz bűncselekményként jelentsék.

Az Ukrajna elleni háború legutóbbi történéseit is összefoglalta a lap, eszerint

  • Volodomir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy Oroszország hét nap alatt mintegy 900 irányított bombát dobott le Ukrajnára, emellett 40 rakétát és 400 drónt indítottak Ukrajna felé az elnök információi szerint. „Fáradhatatlanul dolgozunk azon, hogy Ukrajnának megfelelő eszközei legyenek az orosz terrorra válaszul” – kommentálta az elnök.
  • Szintén az ukrán elnök beszélt arról is a hétvégén, hogy az orosz erők megpróbálták kiszorítani az ukránokat az orosz kurszki régióból, de „a kijevi erők tartják a kijelölt vonalat”.
  • A Bild szerint Németország azt fontolgatja, hogy nem küld több fegyvert Ukrajnának, sem tankot, sem egyéb hadieszközt. A laphoz eljutott belső dokumentumok szerint „a német védelmi minisztérium nem gondolja, hogy Ukrajna képes a közeljövőben ellenoffenzívát indítani területei felszabadítására”. A dokumentum kitér arra is, hogy Olaf Scholz állítólag nem fogadta lelkesen Zelenszkij „győzelmi tervét”, de „nem mondott egyértelmű nemet se”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.