Álhír, kamulevél, blöff – Botka László politikai kivégzése lett a szegedi Fidesz célja

  • Cservenák Zoltán
  • 2017. december 20.

Kis-Magyarország

Durva lejárató kampányt folytat a Fidesz, hogy elhitesse, létezik „Botka-terv”. De annyira túllőttek, hogy a kormánypropaganda kapcsán már nyomoznak.

A Botka László ellen kibontakozó fideszes hadjárat nem a szocialista politikus személye miatt érdekes, hanem a módszer miatt. Félremagyarázás, hamis bizonyítékok közzététele a sajtóban – alighanem ez vár majd minden nem kormánypárti politikusra a következő két évben. De amilyen intenzíven folyik ez Szegeden az elmúlt hetekben, az igen figyelemreméltó.

false

 

Fotó: MTI

Szegeden egyébként hatalmas a tét, hiszen nemcsak a jövő évi országgyűlési és a 2019-es helyhatósági választásokról, azaz a polgármesteri székről van szó, hanem láthatóan Botka László teljes politikai megsemmisítése a cél. Szegeden annak ellenére sem érzékelhető polgármesterváltó hangulat, hogy az országos politika ringjében fájdalmas ütéseket kapott Botka, ezért a szegedi Fidesz láthatóan a szokottnál is többet és keményebben üti. Ha kell, övön alul is.

Hamis levelet is bevetnek

A helyi jobboldal szerint Botka bűne a MigSzol nevű migránsokat ellátó szervezet kisegítése mellett az volt, hogy többször állította, Szegeden nem kell félni a menekültektől, mert a város lakói nem is találkoznak velük. Az állítás túlzó volt, amit a polgármester politikai ellenfelei meg is lovagoltak, mondván: Botka nem jár az emberek között, nem beszél velük, pedig a polgárok igenis félnek az idegenektől.

Botka másik „bűne” a Martin Schulzcal, az Európai Parlament akkori elnökével való 2015-ös találkozás volt. Az uniós vezető a német Stern magazinnak egy évvel később adott interjúban azt mondta, szerinte nem tekinthető idegengyűlölőnek Közép- és Kelet-Európa egésze, mert ott van például Szeged, egy „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. A kitörő hisztériát csak tetézte Botka László későbbi kijelentése: ha megszűnik a migránsáradat, akkor meg kell vizsgálni a déli határszakaszon épített kerítés lebontásának lehetőségét. Ezek a mozzanatok vezettek oda, hogy a szegedi Fidesz azt híreszteli: Botka lebontaná a kerítést, migránsokat akar Szegedre telepíteni, sőt erre használná a százmilliókból felújított önkormányzati lakásállomány egy részét.

A Botka elleni harc egyik mélypontja a szegedi Fideszhez közeli, az elmúlt hónapokban egyre jobban bulvárosodó szegedma.hu-n megjelentetett hamis levél volt. Ebben Szabó Sándor szegedi szocialista országgyűlési képviselő arra „kéri” Botka Lászlót, hogy áprilisig várjon a migránsok betelepítésével a szegedi lakásokba, különben elveszítik a választásokat. A szegedma.hu szerint egy olvasótól kapták a levelet, de egyik tartalomért felelős vezető sem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, miért jelentették meg azt. A „cikket” – benne a törvénysértő tartalommal – azóta levették az oldalról, de a sztorit szemléző, szintén kormánypárti Pesti Srácoknál még mindig olvasható.

„Elkeserítő és felháborító a dolog. Ha megtehetik, hogy a nevemben tesznek közzé levelet, akkor nem is tudom, mi lehet a következő. Ennyi erővel azt is híresztelhetik, hogy gyerekeket molesztáltam” – fakadt ki Szabó Sándor országgyűlési képviselő a magyarnarancs.hu-nak. Szabó büntetőfeljelentést tett a rágalmazó hírportál ellen a hamis levél miatt a Szegedi Járási Nyomozó Ügyészségnél. Az ügy közben átkerült a Csongrád Megyei Főügyészséghez, még tart a nyomozás. „Szegeden is – mint ahogy az országban – a valódi problémákról, az egészségügy és az oktatás nehézségeiről próbálják elterelni a figyelmet. Nemrég jelentek meg az Eurostat adatai, miszerint Magyarországon a lakosság 32 százaléka nélkülöz. Ezzel sem foglalkoznak a kormánypártok. Milliárdokból gyűlöletkampányt csinálnak, ennek a célja, hogy egyben tartsa a Fidesz–KDNP szavazótáborát, és hogy megfélemlítsék az embereket. Agymosásnak vagyunk tanúi, közpénzből hergelik az embereket. Már várom, hogy mivel áll elő a Fidesz–KDNP a következő három hónapban” – fogalmazott Szabó Sándor. Szerinte a nevével jegyzett hamis levél alapozta meg azt a „Védjük meg Szegedet!”-kampányt, amiben a migránsok betelepítésével riogatnak a Tisza-parti városban.

Botka és köre hiába cáfolja folyamatosan a vádakat, hiába hangoztatja, hogy egy polgármester nem dönthet migránsok letelepítéséről, a lakásokat pedig legalább 5 éve Szegeden élő rászoruló gyermekes családoknak adják, a szegedi Fideszt ez nem érdekli. Az országos séma alapján a tájékozatlan vagy rosszul tájékoztatott lakosság félelmét kihasználva próbálja növelni a népszerűségét, és lejáratni Botka Lászlót.

false

 

Fotó: MTI


Az ún. nagy Botka-terv

„Akarja-e ön, hogy Botka László segítségével közvetlen környezetébe migránsokat telepítsenek?” – ezzel a kérdéssel házalnak a szegedi Fidesz aktivistái a „Védjük meg Szegedet!” konzultációs aláírásgyűjtés apropóján. A gyűjtésről egy olyan propagandacikket írt a szegedma.hu, hogy arra még Rákosi Mátyás is csettintett volna.

A december 15-i közgyűlésen Mihálffy Béla, a párt helyi képviselője 20 ezer aláírásról számolt be a 160 ezres városban: a recept ugyanaz, mint az ún. „Soros-tervvel”: Szegeden a nem létező migránsbetelepítési szándékkal, azaz a Botka-tervvel riogatják a választópolgárokat. „Mindenképpen le kell bontani a kerítést!”, „Mindenféle kerítés fölöslegessé válik”, „természetesen azon leszünk, hogy a kerítés minél gyorsabba lebontható legyen” – ezeket a szövegkörnyezetből kiragadott mondatokat írták a szegedi fideszes standoknál osztogatott szórólapokra egy 2017. május 24-i Reuters-interjúra hivatkozva. Az interjúban azt hangoztatja a szegedi polgármester, hogy csak akkor bontana kerítést, ha stabil lenne az unió és Törökország közötti együttműködés, hiszen akkor nem jönnének migránsok. „Nem a kerítés miatt nem jönnek százezrek az európai útvonalon, hanem mert működik az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés” – mondta még Botka. Azt is megfogalmazta, hogy „ha valami felépült, […] az ember akkor bontja le, ha meg van győződve, hogy nincsen rá szükség”. Botka László az interjúban elismeri, ő nem épített volna kerítést, mert szerinte egy menekült sem szeretett volna Magyarországon maradni.

A szórólapok miatt Botkáék egy nyílt levelet is megjelentettek az önkormányzati lapban, a Szegedi Tükörben. Ebben tételesen cáfolják a migránsok betelepítésére vonatkozó állításokat.

Videóbírót a politikába is!

Mihálffy Béla volt az is, aki szintén a szegedma.hu állításaira alapozva híresztelte, hogy durva támadás érte a Szeged főterén aláírásokat gyűjtő aktivistáikat. Később azonban kiderült: ebből egy szó sem igaz. Az önkormányzati képviselő videóinterjút is adott, amiben azt mondta: a békésen aláírást gyűjtő embereiket egy „tizenöt fős társaság támadta meg, elfoglalták a standot és menekülésre kényszerítették az aktivistákat”.

Mihálffy a politikai ellenfeleire gyanakszik az interjúban. Azt is elmondta, hogy rendőrt hívtak, hogy megkeressék az ismeretlen tetteseket. Természetesen kerestük Mihálffy Bélát, hogy megkérdezzük, hogy áll a nyomozás a támadókkal szemben, lehet-e már tudni, hogy kik az elkövetők, de a képviselő azt mondta, nem tudja, hol tart az ügy, és amúgy sem nyilatkozhat.

Az akció egyébként a MigSzol egyik vezető aktivistájához, Kékesi Márkhoz köthető. Ő volt az egyik „ismeretlen tettes”, aki nagyon is ismert a szegedi közéletben. Kékesi állítása szerint flash mobot tartottak, amikor társaival a büntető törvénykönyv közveszéllyel való fenyegetés bűntettére vonatkozó passzusait olvasták fel az aláírásgyűjtő standnál. Az esetről videó készült, amin látható, hogy az aláírásgyűjtők a stand mellett állnak, dohányoznak, majd a felolvasás kezdetével elsétálnak, hátrahagyva az aláírók személyes adatait is tartalmazó íveket. Támadásnak, inzultusnak, megfélemlítésnek semmi nyoma.

„Semmi mást nem csináltunk, mint közterületen felolvastuk a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusát, ami véleményem szerint teljesen adekvát válasz arra, hogy Önök közpénzből egy nyilvánvaló hazugságot terjesztenek. A videón látható, hogy a Fidesz-aktivisták szinte azonnal elhagyták a standot, utánuk is mentünk, hogy jöjjenek vissza bátran, mert nem tudjuk sokáig őrizni az otthagyott, az aláírók személyes adatait is tartalmazó íveket. Remélem, senkinek nem esett bántódása az akció során. Sajnálatomat fejezem ki, ha a hölgyek valóban megijedtek, nem ez volt a célunk, nyilván nem nekik szólt ez az üzenet. Még egy fontos dolog: a kezdeményezésnek semmi köze nem volt Botka Lászlóhoz vagy az MSZP-hez; jóérzésű szegedi állampolgárként, civilekként így kívántuk felhívni a járókelők figyelmét arra, hogy zavar bennünket, ahogy honfitársaink agyát mossák rövid távú politikai céljaik érdekében” – írta a szegedma.hu vonatkozó cikkéhez Kékesi. Elmondása szerint háromszor is törölték a hozzászólását, végül beleírták a cikkbe, aminek a címét is megváltoztatták, miután jelezte, videója van arról, hogy nem támadtak meg senkit.

A történet azért pikáns, mert a helyi Fidesz úgy próbálja Botka Lászlóhoz kötni az ügyet, hogy Szegeden sokan tudják, Kékesi és köre nem szimpatizál a polgármesterrel. Még akkor sem, ha a 2015-ös menekültválság idején az önkormányzat a szegedi vasúti pályaudvar előtti területet, valamint fabódékat adott a MigSzolnak, hogy kulturált körülmények között láthassák el azokat a migránsokat, akiket a menekültügyi eljárást befejező hatóságok vittek oda. Később a Botka-féle városvezetés a MigSzolnak használatra átadott egy akkor már 15 éve bezárt iskolaépületet is, ahol az időközben felhalmozott adományokat tárolhatták. Nagyjából ennyi a kapcsolat a MigSzol és Botkáék között.

Kékesi Márk a magyarnarancs.hu-nak elmondta: valódi, hithű fideszes aktivistákra számítottak a belvárosi standnál, akikkel lehet vitatkozni a témáról, nem 17 éves lányokra, akiket valószínűleg csak odaállítottak. „Az esemény után azonnal felfedtem a személyemet, névvel is vállalom, ezért is tettem fel az akcióról készült videót a netre. A rendőrség ismeri jól a telefonszámomat, de még nem keresett senki” – tette hozzá Kékesi, aki szerint az is elképzelhető, hogy valójában nincs is feljelentés az ügyben.


Amiket rendre ismételnek

Botka László számára nem új, hogy támadják politikai ellenfelei Szegeden. De míg korábban többnyire elég volt megküzdenie az egzotikus nyaralásait és a milliós karóráját vagy autóját firtató, „luxusszocizós” élcelődésekkel, az utóbbi időben több nagyobb ügyben is negatív szereplőként merült fel a neve. Ezek között van visszatérő is, mint a Mars téri piac elavult bódéinak ledózeroltatása, és a Szeviép-ügy, ahol a károsultak a mai napig nem látták a pénzüket. Legfrissebb a szegedi parkolási botrány, ami bírósági szakaszban lévő ügy. Azzal vádolják a szegedi városvezetést, hogy több tízmilliós vagyoni hátrányt okoztak az adófizetőknek, mert évekig ingyen osztogattak éves parkolóbérletet közéleti és politikai személyiségeknek a városban. Botkáék védekezésének lényege: sok településen gyakorlat a VIP-parkolóbérletek osztogatása, nem történt bűncselekmény.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.