Ellopták a rendőrszövetség alapítójának kétmázsás bronzszobrát Jászszentandráson

  • narancs.hu
  • 2021. október 26.

Kis-Magyarország

Az alkotás értéke úgy 40-50 millió forint, flexszel egyszerűen levágták. 

A hétvégén ellopták a rendőrszövetésg alapítójának kétméteres, 200 kilós bronzszobrát a jászszentandrási IPA-parkból. A szobrot vasárnapra virradóra vághatták le flexszel a tolvajok. Az alkotás értéke úgy 40-50 millió forint.

A hírről először a Közbiztonság, ahol élünk Facebook-csoport számolt be hétfőn este. Mint írták, ellopták a Nemzetközi Rendőrszövetség emlékparkjában, Jászszentandráson 1998-ban felállított szobrot, amely a rendőrszövetség alapítóját, Arthour Troop-ot ábrázolja.

1998. augusztus 14-én sor került a Jászszentandrási IPA Emlékhely szoboravatására és alapkőletételére. Az emlékhely központi részét képező hatalmas, 80 tonnás diabáz anyagú sziklatömb előtt látható az IPA alapítójának, Arthur Troop úrnak 2 méteres bronz szobra. Az IPA mozaikszó, az International Police Association (Rendőrök Nemzetközi Szövetsége) rövidítése.

 
A szobor még teljes pompájában 
Fotó: Facebook/Közbiztonság, ahol élünk
 

Az ünnepségen akkor jelen volt az alapítón kívül a világszövetség akkori főtitkára, Alan F. Carter úr is. Az emlékhely átadására 2000-ben került sor.  

Lapunk beszélt az IPA-park alapítójával, Stuchlik Lászlóval, aki megerősítette a hírt, a szobrot valóban ellopták, és azt is mondta, szerinte a tolvajok minden bizonnyal már fel is darabolták. Mint mondta, a szobor szombaton még állt a helyén. Vasárnap, mikor kiment a parkba eltakarítani a faleveleket, akkor vette észre, hogy már csak a hűlt helye van. A tettesek egész egyszerűen levágták flexszel.

Megtudtuk, az alkotás értéke úgy 40-50 millió forint lehet, miközben bronzként csak pár százezer forintot érhet. A veszteség pótolhatatlan, hiszen új mű készítése tízmilliókba kerülne.

Stuchlik László azt is elmondta, úgy tudja, a rendőrök már nyomon vannak, a tettesek valószínűleg meglesznek, de nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szobor még egyben van.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azt közölte, az ügyben a Jászberényi Rendőrkapitányság lopás bűntett elkövetése miatt indított nyomozást.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.