„Itt egy komplett várost néznek hülyének!” – jóformán helyi jelöltek nélkül vág neki a választásnak Gyulán a DK

Kis-Magyarország

A magát legnagyobbnak nevező ellenzéki párt polgármesterjelöltet nem állít, képviselőjelöltjei közül pedig mindössze egy helyi illetőségű, a többiek más településekről jönnek.

Közéleti közösségi oldalán a napokban tett bejegyzésében kért bocsánatot a gyulaiaktól Leel-Őssy Gábor, a Demokratikus Koalíció  (DK) alapító tagja, önkormányzati képviselője, volt választókerületi elnöke, aki a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék közös képviselőjelöltje volt. „Teszem ezt azért, mert szégyellem, mennyire lenézik önöket a Demokratikus Koalíció döntéshozói” – írta. Vélekedése szerint egy komplett várost néznek hülyének, mert 2022-ben a DK vezetése úgy döntött, hogy „vezetett párttá” fog válni. Ez azt jelentette, hogy kvázi a Fidesz mintájára, minden „fent” fog eldőlni.

Leel-Őssy szerint ebben a helyzetben ők tavaly nyáron és ősszel félreálltak, amely után az új Békés megyei vezetőnek volt két éve és főállása arra, hogy a korábbi időszakokhoz képest, bőséges anyagi háttérrel megszervezze és felépítse DK-t a 2024-es önkormányzati választásra. Ehhez képest most – mint az a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról kiderül – a DK Gyulán polgármesterjelölt nélkül, kilenc jelölttel, vág neki a júniusi önkormányzati választásnak. (A városban tíz egyéni önkormányzati választókerület van.) Ami a történetben rendhagyó, hogy

a kilenc DK-s jelölt között mindössze egy gyulai van. Az adatok alapján a Gyurcsány Ferenc vezette párt „gyulai” jelöltjei közül három csorvási, kettő füzesgyarmati, egy kondorosi, egy gádorosi, egy mezőkovácsházi.

„Ha nem lenne siralmas, akkor azt írnám, tragikomikus, hogy addig migránsoztak Orbánék, míg a DK helyi komisszárja új politikai kategóriát alkotott: a migránsjelölteket. (...) Elnézést, de nem bírom megállni, meg kell kérdeznem: Kedves »Gyulai« Jelöltek! Ha már úgy döntöttetek, hogy indultok a DK színeiben a választáson, miért nem a saját településeteken teszitek? Kondoroson, Gádoroson, Mezőkovácsházán, Csorváson, Füzesgyarmaton nincs már teendő? Ilyen komédiához valamire való ember nem adja a nevét. És ha bennetek nincs annyi, hogy elnézést kérjetek a gyulaiaktól, rám vár a feladat: Elnézést kérek, amiért hülyének nézik önöket!” – írta Leel-Őssy Gábor.

A helyi politikus által írtak megértéséhez fontos tudni, hogy a DK Békés megyei szervezetében kaotikus dolgok történtek. A másfél-két évvel ezelőtt területi igazgató személyét a helyi választókerületi vezetők nem fogadták el, és ezt jelezték a pártközpontnak, mások lemondtak. Egymást érték az etikai bizottsági eljárások, többek párttagságát felfüggesztették. Mindezt még tavaly ősszel írtuk meg lapunkban, ám a mostani történések előzményének számítanak. Akkor több Békés megyei felfüggesztett és nem felfüggesztett DK-s választókerületi elnök és politikus bizonygatta, hogy a legfelső pártapparátust és a vezető testületeket ellepték a karrieristák, akiknek nem elsődleges érdekük győzelemre vinni pártjukat, s ezzel legyőzni a hosszú ideje uralkodó Fidesz-KDNP-t. Sokkal inkább jelenlegi pozícióikat megtartva, minél nagyobb jövedelemre szert téve, jól akarnak élni.

A „lázadók” kifogásolták, hogy a pártvezetés rájuk ültette a kilencvenes években a Fideszben, utóbb pedig a liberálisok színeiben politizáló Fülöp Zoltánt, aki mellett annak ellenére kitart a Gyurcsány Ferenc vezette párt, hogy a helyiek nem tudnak és nem is akarnak együtt dolgozni vele. Aggódtak azért, hogy az addig jól vagy tűrhetően működő Békés megyei pártszervezetek felbomlanak, akcióképtelenné válnak, valamint őket előbb vagy utóbb kizárják az ellenzéki pártból, de Fülöp mindezek ellenére a helyén marad. Akkor a DK sajtóközpontja annyit válaszolt kérdéseinkre: „Az azokban megfogalmazott egyoldalú és téves állításokra nem tudnak és a nem is akarnak reagálni.”

Megkerestük Fülöp Zoltánt, a DK regionális vezetőjét többek között afelől érdeklődve, megfelel-e a valóságnak, hogy a kilenc Gyulán induló DK-s képviselőjelöltből nyolc nem gyulai. Ha ez igaz, akkor ennek mi az értelme? Azt is kérdeztük: miért nincs a DK-nak polgármesterjelöltje Gyulán. Fülöp először nem válaszolt, ahogy telefonhívásunkra sem reagált. Újbóli írásbeli megkeresésünkre végül annyit írt, hogy „rendkívül elfoglalt, ezért kérdéseinket a pártközpont sajtóosztályának továbbította”. Egyelőre innen sem kaptunk választ. Amint ez megtörténik, közzétesszük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.