„Itt egy komplett várost néznek hülyének!” – jóformán helyi jelöltek nélkül vág neki a választásnak Gyulán a DK

Kis-Magyarország

A magát legnagyobbnak nevező ellenzéki párt polgármesterjelöltet nem állít, képviselőjelöltjei közül pedig mindössze egy helyi illetőségű, a többiek más településekről jönnek.

Közéleti közösségi oldalán a napokban tett bejegyzésében kért bocsánatot a gyulaiaktól Leel-Őssy Gábor, a Demokratikus Koalíció  (DK) alapító tagja, önkormányzati képviselője, volt választókerületi elnöke, aki a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék közös képviselőjelöltje volt. „Teszem ezt azért, mert szégyellem, mennyire lenézik önöket a Demokratikus Koalíció döntéshozói” – írta. Vélekedése szerint egy komplett várost néznek hülyének, mert 2022-ben a DK vezetése úgy döntött, hogy „vezetett párttá” fog válni. Ez azt jelentette, hogy kvázi a Fidesz mintájára, minden „fent” fog eldőlni.

Leel-Őssy szerint ebben a helyzetben ők tavaly nyáron és ősszel félreálltak, amely után az új Békés megyei vezetőnek volt két éve és főállása arra, hogy a korábbi időszakokhoz képest, bőséges anyagi háttérrel megszervezze és felépítse DK-t a 2024-es önkormányzati választásra. Ehhez képest most – mint az a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról kiderül – a DK Gyulán polgármesterjelölt nélkül, kilenc jelölttel, vág neki a júniusi önkormányzati választásnak. (A városban tíz egyéni önkormányzati választókerület van.) Ami a történetben rendhagyó, hogy

a kilenc DK-s jelölt között mindössze egy gyulai van. Az adatok alapján a Gyurcsány Ferenc vezette párt „gyulai” jelöltjei közül három csorvási, kettő füzesgyarmati, egy kondorosi, egy gádorosi, egy mezőkovácsházi.

„Ha nem lenne siralmas, akkor azt írnám, tragikomikus, hogy addig migránsoztak Orbánék, míg a DK helyi komisszárja új politikai kategóriát alkotott: a migránsjelölteket. (...) Elnézést, de nem bírom megállni, meg kell kérdeznem: Kedves »Gyulai« Jelöltek! Ha már úgy döntöttetek, hogy indultok a DK színeiben a választáson, miért nem a saját településeteken teszitek? Kondoroson, Gádoroson, Mezőkovácsházán, Csorváson, Füzesgyarmaton nincs már teendő? Ilyen komédiához valamire való ember nem adja a nevét. És ha bennetek nincs annyi, hogy elnézést kérjetek a gyulaiaktól, rám vár a feladat: Elnézést kérek, amiért hülyének nézik önöket!” – írta Leel-Őssy Gábor.

A helyi politikus által írtak megértéséhez fontos tudni, hogy a DK Békés megyei szervezetében kaotikus dolgok történtek. A másfél-két évvel ezelőtt területi igazgató személyét a helyi választókerületi vezetők nem fogadták el, és ezt jelezték a pártközpontnak, mások lemondtak. Egymást érték az etikai bizottsági eljárások, többek párttagságát felfüggesztették. Mindezt még tavaly ősszel írtuk meg lapunkban, ám a mostani történések előzményének számítanak. Akkor több Békés megyei felfüggesztett és nem felfüggesztett DK-s választókerületi elnök és politikus bizonygatta, hogy a legfelső pártapparátust és a vezető testületeket ellepték a karrieristák, akiknek nem elsődleges érdekük győzelemre vinni pártjukat, s ezzel legyőzni a hosszú ideje uralkodó Fidesz-KDNP-t. Sokkal inkább jelenlegi pozícióikat megtartva, minél nagyobb jövedelemre szert téve, jól akarnak élni.

A „lázadók” kifogásolták, hogy a pártvezetés rájuk ültette a kilencvenes években a Fideszben, utóbb pedig a liberálisok színeiben politizáló Fülöp Zoltánt, aki mellett annak ellenére kitart a Gyurcsány Ferenc vezette párt, hogy a helyiek nem tudnak és nem is akarnak együtt dolgozni vele. Aggódtak azért, hogy az addig jól vagy tűrhetően működő Békés megyei pártszervezetek felbomlanak, akcióképtelenné válnak, valamint őket előbb vagy utóbb kizárják az ellenzéki pártból, de Fülöp mindezek ellenére a helyén marad. Akkor a DK sajtóközpontja annyit válaszolt kérdéseinkre: „Az azokban megfogalmazott egyoldalú és téves állításokra nem tudnak és a nem is akarnak reagálni.”

Megkerestük Fülöp Zoltánt, a DK regionális vezetőjét többek között afelől érdeklődve, megfelel-e a valóságnak, hogy a kilenc Gyulán induló DK-s képviselőjelöltből nyolc nem gyulai. Ha ez igaz, akkor ennek mi az értelme? Azt is kérdeztük: miért nincs a DK-nak polgármesterjelöltje Gyulán. Fülöp először nem válaszolt, ahogy telefonhívásunkra sem reagált. Újbóli írásbeli megkeresésünkre végül annyit írt, hogy „rendkívül elfoglalt, ezért kérdéseinket a pártközpont sajtóosztályának továbbította”. Egyelőre innen sem kaptunk választ. Amint ez megtörténik, közzétesszük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.