Fogadni mernek – Kitömik a játszani vágyók a Szerencsejáték Zrt.-t

  • F.Zs.
  • 2016. június 23.

Kispálya

Vajon mennyivel ugrik meg a Tippmix forgalma az EB ideje alatt? Online vagy offline fogadunk inkább? Melyik meccsel nyertek a legtöbbet? És melyik volt a nagy bukta?

„A fokozott érdeklődés a nagyobb sporteseményeknél egyértelműen tapasztalható. A Tippmix forgalma az Eb első hetében 108 százalékkal volt magasabb az Eb-t megelőző héthez viszonyítva” – tájékoztatta lapunkat a Szerencsejáték Zrt. a fogadási kedv növekedéséről. A nagy érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2016 legnagyobb forgalmú napja is – június 14. – az Eb-nek köszönhető. (Nem csodálkoznánk, ha ezt a rekordot a magyar–portugál napja – június 22. – megdöntötte volna.) Az is megfigyelhető, hogy a korábbi sporteseményekhez képest is jelentősen sűrűbb napjai vannak a lottózóknak, irodáknak: az idei Eb első hetének forgalma a 2012-es Eb legforgalmasabb hetéhez képest 136 százalékkal volt több, a 2014-es vb legforgalmasabb heténél pedig 49 százalékkal.

A Szerencsejáték Zrt. tapasztalatai szerint még mindig az offline, lottózókban történő fogadás a népszerű, tavaly az ott elérhető Tippmix árbevétele 98,8 milliárd forint volt, nagyjából 10 milliárddal több, mint az azt megelőző évben. Emellett persze egyre nagyobb teret hódít az online platform is, amelyet 2013-ban vezettek be, és tavaly már 28 milliárdot termelt, 10 milliárddal megfejelve a 2014-es bevételt.

A fogadók szempontjából legsikeresebbnek ítélhető eredményeket többnyire a nagy csapatok győzelmei hozták, a franciák és németek 2-0-jára (előbbi Albánia, utóbbi Ukrajna ellen) például 93 százalék fogadott, de 80-90 százalék tette le a voksát a spanyolok, a lengyelek és a svájciak mellett is (a csehek, az északírek és az albánok ellen). Ezzel szemben meglepetést okoztak a portugálok az izlandiak elleni döntetlennel, a fogadók 90 százaléka ugyanis az előbbire voksolt, csupán 6,5 százalék járt jól, ők tippeltek arra, hogy a két csapat nem bír majd egymással. Hasonlóan pofára estek azok, akik angol győzelemre fogadtak az oroszok ellen, vagy német diadalra a lengyelek fölött, de az északír és szlovák győzelmet (előbbiek az ukránok, utóbbiak az oroszok ellen) is csupán 8-10 százalék merte megjátszani – ők viszont jól jártak.

A fokozott érdeklődés miatt az Eb ideje alatt több lottózó meghosszabbított nyitvatartással üzemel, és számos nyereményjátékkal igyekeznek becsalogatni a fogadni vágyókat. Akik, az adatok tanúsága szerint, mennek maguktól is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.