Öltönybe bújt terroristának minősítette Donald Trump amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nem sokkal az után szólalt meg az ügyben, hogy az amerikai elnök a hét végén kijelentette, az Egyesült Államok kész csapást mérni ötvenkét iráni helyszínre, köztük olyanokra is, amelyek fontosak az iráni kultúra számára.
Trump a Twitteren támadássorozattal fenyegette meg Iránt, ha bosszút mernének állni Szulejmáni meggyilkolásáért
Figyelmeztetésként felidézte az 1979-es amerikai-iráni válságot.
Leszögezte, Washington súlyosan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy pénteken célzott támadással Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.
Mohamad Dzsavád Dzsahromi iráni távközlési miniszter a Twitteren "öltönyös terroristának" nevezte Trumpot, akit Hitlerhez, Dzsingisz kánhoz és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez hasonlított.
Trump szavai miatt az iráni külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet.
Abdulrahim Muszavi, az iráni hadsereg főparancsnoka újságíróknak tett nyilatkozatában úgy vélte, hogy Washington nem mer ujjat húzni Teheránnal.
"Egy esetleges jövőbeli konfliktus esetén, bár kétlem, hogy Amerika megkockáztatna ilyesmit, eldől, mit jelent az ötös és a kettes szám" – mondta Muszavi.
Vasárnap Bagdadból a délnyugat-iráni Ahvázba érkezett Szulejmáni holtteste. A városban több százezren vonultak az utcára, hogy nyilvánosan is meggyászolják a tábornokot. A feketébe öltözött emberek egyebek közt a Halál Amerikára! jelszót skandálták.
A tervek szerint a koporsót vasárnap a síita muszlimok egyik szent városába, az északkelet-iráni Meshedbe szállítják, hétfőn pedig továbbviszik Komba, majd Teheránba. Szulejmánit kedden temetik el szülővárosában, a dél-iráni Kermánban.
Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ilyet.
Az iraki parlament a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás miatt vasárnap rendkívüli ülést tart, amelynek során képviselők várhatóan olyan javaslatot terjesztenek elő, miszerint a kormány kezdeményezze a Trump-kormányzatnál az Irakban állomásozó mintegy ötezer amerikai katona kivonását.
"Semmi szükség az amerikai csapatok jelenlétére a Dáis (Iszlám Állam) megsemmisítése után" - jelentette ki Ammár as-Sibli síita törvényhozó, a parlament jogi bizottságának tagja, hozzátéve, hogy az iraki hadsereg önállóan is képes megvédeni az országot.
Irakban a hadsereg mellett több fegyveres milícia is tevékenykedik, köztük az Irán-barát Népi Mozgósítási Erők, amelynek vezetőjét, Abu Mahdi al-Muhandiszt Kászim Szulejmánival együtt ölték meg amerikai légicsapásban.
Szulejmáni volt a Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb alakja mind belföldön, mind nemzetközi szinten, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.
A tábornok halála miatt Teherán azt ígérte, hogy kíméletlen bosszút áll "a megfelelő helyen és időben".
