Külpol

Fehéroroszország felé vonulnak el.

Április 3-án Szerbiában is elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Az államelnök Vučić és pártja magasan vezetnek, a szétforgácsolódott demokratikus ellenzék máig nem állt talpra a 2020-as bojkott után, s közben a nép túlnyomó többsége Putyinnak szurkol. A szörnyű háborús tükörben az ország önmagával néz szembe.

A lengyelek az év végéig megszabadulnának az orosz olajbehozataltól, a franciák lehetetlennek tartják a rubeles elszámolásra való áttérést.

Fegyvert már küld Norvégia, de az ukrán elnök azt szeretné, ha jelentősebben járulnának hozzá Európa energiabiztonságához. 

Közben az ígéretek ellenére folytatódott Csernyihiv bombázása.

Dmitro Kuleba sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar külügyminiszter kész ostobaságok kitalálásara a választások előtti rövid távú haszon érdekében.

A csoport elemzi az Ukrajnából érkező bizonyítékokat, azonosítja az elkövetőket és a felelősöket.

A város vezetése szerint több mint 70 személyt. 

Kijev és Csernyihiv térségéből elkezdték visszavonni az orosz erőket, de Luhanszkban lakónegyedet ért támadás. 

Az ukrán elnök a dán parlamentben közvetített videoüzenetében szólította fel az uniós országokat.

A hollandok 17 hírszerző tisztet, a belgák 21 diplomata kémet utasítottak ki ma országukból.

Peszkov szóvivő szerint a mérgezésről szóló hír az információs háború része, és nem igaz.

Oroszország visszavesz a támadásokból Kijevnél és Csernyihivnél, Ukrajna nem lép be a NATO-ba, és külön tárgyalásba kezdene a Krím félszigetről.