Korai öröm: nem állították le a Zagyva kotrását

Belpol

A vízügyi igazgatóság az ivóvízellátás biztonságát említi, és állítja, úgy dolgoznak, hogy „a lehető legkisebb mértékben” avatkozzanak be a természetbe.

A Magyar Hang szerdán arról írt, hogy a természetvédők tiltakozása miatt abbahagyta a Zagyva kotrását a vízügyi igazgatóság. Arról, hogy a folyón a munkagép eltávolítja a nádast, mélyíti a medret, július 12-én számolt be a Magyar Narancs, más lapokkal együtt, Szendőfi Balázs természetfilmes Facebook-posztja alapján. A 179 kilométeres folyó 13 kilométerén, Nógrád megyében zajlik a munka.

Szendőfi eszetlen természetpusztításnak nevezte a műveletet, sorolta, milyen védett őshonos fajok élőhelyét teszi tönkre a gép, ráadáősul a madarak fiókanevelésének időszakában. Azt is írta, tudomása van arról, hogy a vízügyesek a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) alelnökének kérésére kotorják azt a szakaszt, hogy könnyebben jusson friss víz a Maconkai-víztározóba, amely fontos horgászvíz. Posztját később frissítette az aszályvédelmi kormányrendelet linkjével, ugyanis erre hivatkozva végzik a munkát.

Szendőfi arra számít, hogy a Zagyva után más kisvízfolyásokat, patakokat is elkezdenek kotorni, mert most erre kaptak utasítást és pénzt a vízügyi igazgatóságok. Pedig ezzel, ha vizet is juttatnak bizonyos helyekre, a táj egy részét – mivel gyorsabban folyik le a víz, és mélyül a meder, ami hat a talajvízszintre is – kiszárítják, és az élővilágnak is árt ez a gépi munka – érvelt Szendőfi mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád megyei csoportja is.

A MOHOSZ-t több e-mailben is kerestük, de nem kaptunk választ. Az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) azonban azt írta, a kotrást a nemzeti parkkal egyeztetve végzik, a védett állatok búvóhelyeit kímélik, nem nyúlnak védett vagy Natura 2000-es területhez, máskülönben viszont a Maconkai-tározóban tényleg több vízre van szükség, ezt szerintük 15 ezer ember ivóvízellátásának érdeke is így kívánja.

Hétfőn a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát is megkérdeztük e-mailben arról, mit gondol Szendőfi Balázs és az MME érveiről, arról, hogy júliusban kotorni, nádast eltüntetni természetkárosítás. A park egyelőre nem reagált, ugyanakkor a Magyar Hang Papp Ferenctől, a MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának elnökétől megtudta, hogy a kotrást abbahagyták. Papp arra következtetett, azért állhattak le a munkával, mert tiltakozó vélemények jelentek meg a sajtóban. Az elnöknek olyan információja volt, hogy a vízügy egyeztet a nemzeti parkkal. Mivel a kormányrendelet alapján ez a munka kötelező, kompromisszumot keresnek. Jó lenne – mondta Papp Ferenc –, ha augusztusig, amíg a madarak költési időszaka tart, nem nyúlnának a folyóhoz.

Csütörtökön azonban folytatódott a munka.

Az OVF-nek a Magyar Narancs kérdéseire elküldött mostani válaszából az derül ki, hogy tényleg egyeztetnek a nemzeti parkkal, de csak arról, hogy hol meddig mehet el a munkagép, és a kotrás nem fejeződött be: „a Zagyva-patak kotrása kulcsfontosságú az aszály elleni védekezésben! A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai most is a területileg illetékes nemzeti park szakembereivel jelölték ki a munkavégzési szakaszokat, hiszen, ahogyan eddig is, ezután is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a vízügyi munkálatok elvégzése – jelen esetben a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz eljuttatása a bátonyterenyei vízmű üzeméhez – a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a természetbe.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.