Harminchárom éve akarnak aszfaltutat két kis Békés megyei település közé, máig nem készült el

Kis-Magyarország

A Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres földútra 2002-ben ugyan építettek egy hidat, de a szilárd burkolatú útra még mindig várni kell. Mindez nemrég egy parlamenti írásbeli kérdés nyomán derült ki. 

„Számíthatnak-e a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő útszakasz megépítésére a térségben élők?” Ezt a kérdést tette fel írásban június végén Lázár János építési és közlekedési miniszternek Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő azt követően, hogy még április közepén a tárca vezetője ún. Lázárinfót tartott Sarkadon. Itt egyebek közt kijelentette, hogy megépítik a Geszt és Nagyszalonta közötti utat, mivel Románia schengeni csatlakozásával immár szabadon át lehet kelni a határon. Ez a magyar oldalon 3 kilométer, romániain 7 kilométernyi útépítést jelent. A miniszter sarkadi fórumáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Gurmai írásbeli kérdésében kifejtette, hogy a térség hasonló, évtizedek óta megoldatlan problémája a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő aszfaltozott út hiánya. A két település között folyó Kölesér hídját 2002-ben átadták ugyan, de azóta is ott árválkodik a pusztában. A két községet továbbra is földút köti össze, pedig csak egy 6 kilométere szakasz leaszfaltozására lenne szükség. Így Mezőgyán és Újszalonta is könnyebben kapcsolódhatna be a környék közlekedési hálózatába, megközelíthetővé válna Méhkerék, Nagyszalonta, sőt a Debrecen irányába vezető út is járható lenne. Jelentősen csökkenthetné mindez Újszalonta zsákfalut idéző jellegét, ami hozzájárult a kistelepülés folyamatos népességcsökkenéséhez.

 
 
 

Az építésügyi és közlekedési tárca részéről Ágh Péter államtitkár válaszolt. Arról biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy a „közúti infrastruktúra fejlesztése kiemelten fontos terület”, s ez különösen igaz a határmenti régiók közúti fejlesztésekor. Tájékoztatta Gurmait, hogy Lázár János április 15-i sarkadi bejelentése nyomán elkészült a Geszt és Nagyszalonta közötti útszakasz tervezése. Emellett pedig folyik az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsabáról Nagyszalontára tervezett nyomvonalának előkészítése, s ennek keretében tervezik a Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres aszfaltút megépítését. Hogy ez utóbbi kettő milyen logika mentén függ össze, rejtély.

Az útszakasz szilárd burkolatúvá tételének ötlete először nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben megszületett, ám sokáig nem történt semmi.

Annak ellenére sem, hogy Újszalonta korábbi polgármesterei, Szabó Lajos és Kenéz Péter, valamint Mezőgyán volt polgármestere, Szabó István hivatali idejük alatt rengeteget nyilatkoztak a sajtónak a Mezőgyán–Újszalonta út kapcsán.  Sajtótájékoztatókat hívtak össze és folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot minden részletről; komolyan küzdöttek az útért.

 
A Kölesér hídja
Fotó: A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.