Harminchárom éve akarnak aszfaltutat két kis Békés megyei település közé, máig nem készült el

Kis-Magyarország

A Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres földútra 2002-ben ugyan építettek egy hidat, de a szilárd burkolatú útra még mindig várni kell. Mindez nemrég egy parlamenti írásbeli kérdés nyomán derült ki. 

„Számíthatnak-e a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő útszakasz megépítésére a térségben élők?” Ezt a kérdést tette fel írásban június végén Lázár János építési és közlekedési miniszternek Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő azt követően, hogy még április közepén a tárca vezetője ún. Lázárinfót tartott Sarkadon. Itt egyebek közt kijelentette, hogy megépítik a Geszt és Nagyszalonta közötti utat, mivel Románia schengeni csatlakozásával immár szabadon át lehet kelni a határon. Ez a magyar oldalon 3 kilométer, romániain 7 kilométernyi útépítést jelent. A miniszter sarkadi fórumáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Gurmai írásbeli kérdésében kifejtette, hogy a térség hasonló, évtizedek óta megoldatlan problémája a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő aszfaltozott út hiánya. A két település között folyó Kölesér hídját 2002-ben átadták ugyan, de azóta is ott árválkodik a pusztában. A két községet továbbra is földút köti össze, pedig csak egy 6 kilométere szakasz leaszfaltozására lenne szükség. Így Mezőgyán és Újszalonta is könnyebben kapcsolódhatna be a környék közlekedési hálózatába, megközelíthetővé válna Méhkerék, Nagyszalonta, sőt a Debrecen irányába vezető út is járható lenne. Jelentősen csökkenthetné mindez Újszalonta zsákfalut idéző jellegét, ami hozzájárult a kistelepülés folyamatos népességcsökkenéséhez.

 
 
 

Az építésügyi és közlekedési tárca részéről Ágh Péter államtitkár válaszolt. Arról biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy a „közúti infrastruktúra fejlesztése kiemelten fontos terület”, s ez különösen igaz a határmenti régiók közúti fejlesztésekor. Tájékoztatta Gurmait, hogy Lázár János április 15-i sarkadi bejelentése nyomán elkészült a Geszt és Nagyszalonta közötti útszakasz tervezése. Emellett pedig folyik az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsabáról Nagyszalontára tervezett nyomvonalának előkészítése, s ennek keretében tervezik a Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres aszfaltút megépítését. Hogy ez utóbbi kettő milyen logika mentén függ össze, rejtély.

Az útszakasz szilárd burkolatúvá tételének ötlete először nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben megszületett, ám sokáig nem történt semmi.

Annak ellenére sem, hogy Újszalonta korábbi polgármesterei, Szabó Lajos és Kenéz Péter, valamint Mezőgyán volt polgármestere, Szabó István hivatali idejük alatt rengeteget nyilatkoztak a sajtónak a Mezőgyán–Újszalonta út kapcsán.  Sajtótájékoztatókat hívtak össze és folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot minden részletről; komolyan küzdöttek az útért.

 
A Kölesér hídja
Fotó: A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.