Harminchárom éve akarnak aszfaltutat két kis Békés megyei település közé, máig nem készült el

Kis-Magyarország

A Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres földútra 2002-ben ugyan építettek egy hidat, de a szilárd burkolatú útra még mindig várni kell. Mindez nemrég egy parlamenti írásbeli kérdés nyomán derült ki. 

„Számíthatnak-e a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő útszakasz megépítésére a térségben élők?” Ezt a kérdést tette fel írásban június végén Lázár János építési és közlekedési miniszternek Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő azt követően, hogy még április közepén a tárca vezetője ún. Lázárinfót tartott Sarkadon. Itt egyebek közt kijelentette, hogy megépítik a Geszt és Nagyszalonta közötti utat, mivel Románia schengeni csatlakozásával immár szabadon át lehet kelni a határon. Ez a magyar oldalon 3 kilométer, romániain 7 kilométernyi útépítést jelent. A miniszter sarkadi fórumáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Gurmai írásbeli kérdésében kifejtette, hogy a térség hasonló, évtizedek óta megoldatlan problémája a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő aszfaltozott út hiánya. A két település között folyó Kölesér hídját 2002-ben átadták ugyan, de azóta is ott árválkodik a pusztában. A két községet továbbra is földút köti össze, pedig csak egy 6 kilométere szakasz leaszfaltozására lenne szükség. Így Mezőgyán és Újszalonta is könnyebben kapcsolódhatna be a környék közlekedési hálózatába, megközelíthetővé válna Méhkerék, Nagyszalonta, sőt a Debrecen irányába vezető út is járható lenne. Jelentősen csökkenthetné mindez Újszalonta zsákfalut idéző jellegét, ami hozzájárult a kistelepülés folyamatos népességcsökkenéséhez.

 
 
 

Az építésügyi és közlekedési tárca részéről Ágh Péter államtitkár válaszolt. Arról biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy a „közúti infrastruktúra fejlesztése kiemelten fontos terület”, s ez különösen igaz a határmenti régiók közúti fejlesztésekor. Tájékoztatta Gurmait, hogy Lázár János április 15-i sarkadi bejelentése nyomán elkészült a Geszt és Nagyszalonta közötti útszakasz tervezése. Emellett pedig folyik az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsabáról Nagyszalontára tervezett nyomvonalának előkészítése, s ennek keretében tervezik a Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres aszfaltút megépítését. Hogy ez utóbbi kettő milyen logika mentén függ össze, rejtély.

Az útszakasz szilárd burkolatúvá tételének ötlete először nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben megszületett, ám sokáig nem történt semmi.

Annak ellenére sem, hogy Újszalonta korábbi polgármesterei, Szabó Lajos és Kenéz Péter, valamint Mezőgyán volt polgármestere, Szabó István hivatali idejük alatt rengeteget nyilatkoztak a sajtónak a Mezőgyán–Újszalonta út kapcsán.  Sajtótájékoztatókat hívtak össze és folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot minden részletről; komolyan küzdöttek az útért.

 
A Kölesér hídja
Fotó: A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.