Harminchárom éve akarnak aszfaltutat két kis Békés megyei település közé, máig nem készült el

Kis-Magyarország

A Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres földútra 2002-ben ugyan építettek egy hidat, de a szilárd burkolatú útra még mindig várni kell. Mindez nemrég egy parlamenti írásbeli kérdés nyomán derült ki. 

„Számíthatnak-e a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő útszakasz megépítésére a térségben élők?” Ezt a kérdést tette fel írásban június végén Lázár János építési és közlekedési miniszternek Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő azt követően, hogy még április közepén a tárca vezetője ún. Lázárinfót tartott Sarkadon. Itt egyebek közt kijelentette, hogy megépítik a Geszt és Nagyszalonta közötti utat, mivel Románia schengeni csatlakozásával immár szabadon át lehet kelni a határon. Ez a magyar oldalon 3 kilométer, romániain 7 kilométernyi útépítést jelent. A miniszter sarkadi fórumáról ebben a cikkünkben írtunk:

 

Gurmai írásbeli kérdésében kifejtette, hogy a térség hasonló, évtizedek óta megoldatlan problémája a Mezőgyánt és Újszalontát összekötő aszfaltozott út hiánya. A két település között folyó Kölesér hídját 2002-ben átadták ugyan, de azóta is ott árválkodik a pusztában. A két községet továbbra is földút köti össze, pedig csak egy 6 kilométere szakasz leaszfaltozására lenne szükség. Így Mezőgyán és Újszalonta is könnyebben kapcsolódhatna be a környék közlekedési hálózatába, megközelíthetővé válna Méhkerék, Nagyszalonta, sőt a Debrecen irányába vezető út is járható lenne. Jelentősen csökkenthetné mindez Újszalonta zsákfalut idéző jellegét, ami hozzájárult a kistelepülés folyamatos népességcsökkenéséhez.

 
 
 

Az építésügyi és közlekedési tárca részéről Ágh Péter államtitkár válaszolt. Arról biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy a „közúti infrastruktúra fejlesztése kiemelten fontos terület”, s ez különösen igaz a határmenti régiók közúti fejlesztésekor. Tájékoztatta Gurmait, hogy Lázár János április 15-i sarkadi bejelentése nyomán elkészült a Geszt és Nagyszalonta közötti útszakasz tervezése. Emellett pedig folyik az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsabáról Nagyszalontára tervezett nyomvonalának előkészítése, s ennek keretében tervezik a Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres aszfaltút megépítését. Hogy ez utóbbi kettő milyen logika mentén függ össze, rejtély.

Az útszakasz szilárd burkolatúvá tételének ötlete először nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben megszületett, ám sokáig nem történt semmi.

Annak ellenére sem, hogy Újszalonta korábbi polgármesterei, Szabó Lajos és Kenéz Péter, valamint Mezőgyán volt polgármestere, Szabó István hivatali idejük alatt rengeteget nyilatkoztak a sajtónak a Mezőgyán–Újszalonta út kapcsán.  Sajtótájékoztatókat hívtak össze és folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot minden részletről; komolyan küzdöttek az útért.

 
A Kölesér hídja
Fotó: A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.