Lejárt a határidő, nem fizetett a magyar kormány

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 3.

Külpol

A 200 millió eurós bírságot az Európai Unió Bírósága rótta ki jogerős ítéletben. Le fogják vonni az országnak szánt támogatásból.

Lejárt az első határidő, és Magyarország nem fizette ki az Európai Unió Bírósága által júniusban jogerősen kirótt 200 millió eurós pénzbüntetést – állapította meg az Euronews.

Magyarországot azért marasztalta el a strasbourgi székhelyű bíróság, mert a kormány évek óta nem hajtotta végre a bíróság menekültügyben hozott ítéletét. Az a határozat 2020-ban született, és azt állapította meg, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az uniós jogot, a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó eljárásokban. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar határra érkező emberek hozzáférését korlátozza a hatóság a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz, akik ilyen védelmet kérnek, azokat jogellenesen őrzik a tranzitzónákban, és a jogorvoslati kérelmeik elbírásása sem az uniós jog alapján zajlott. 

A tranzitzónákat már az akkori ítélet kihirdetése előtt megszüntette a kormány, ezen túl azonban nem tett eleget az ítéletnek, ezért nyújtott be az Európai Bizottság újabb, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet, azt kérve, rójon ki pénzbírságot a bíróság. 

Ez meg is történt. A magyar kormány eredetileg attól tartott, majd napi 6 millió forint összegű bírság megfizetésére kötelezik az országot, a büntetés azonban ennél szigorúbb: a 200 millió eurós átalányösszeg mellett a késedelem minden egyes napja után 1 millió euróval nő a kényszerítő bírság, vagyis nem 6, hanem mintegy 400 millió forinttal.

A 200 millió euró befizetésének első határideje pénteken járt le. Ezután másodszor is fizetési kérelmet küld az EU Magyarországnak, az új határidő szeptember 17.

Ha továbbra sem utalja át Magyarország az átalányösszeget, akkor az Európai Bizottság beszámítási eljárást indít: levonja a 200 millió eurót a Magyarországnak járó uniós részesedésből, amelynek egy részét már eleve visszatartják a jogállamisági eljárás következményei miatt.

A magyar kormány nem fogadta el a jogerős ítéletet, várható volt, hogy nem fizet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta június 13-án, az ítélet kihirdetésének napján, hogy a döntés felháborító, elfogadhatatlan, és úgy látja, a brüsszeli bürokratáknak fontosabbak az illegális migránsok, mint saját polgáraik. Az Euronews szerint a magyar kormány a reakciókból ítélve politikai leszámolásnak tekinti ezt a bírósági eljárást. A lap idézi Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, aki megismételte nemrég, hogy a kormány nem fogja végrehajtani az ítéletet, inkább a belga fővárosba fogja buszokkal szállítani a bevándorlókat, mondván, ha Brüsszel migránsokat akar, meg is kapja. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.