Az Európai Parlamentben közölte az Európai Bizottság elnöke, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. A EUrologus beszámolója szerint képviselői kérdésre Ursula von der Leyen azt mondta, Magyarországgal több területen is van vitája az EU-nak, de a fő baj a korrupció. Ez az oka annak például, hogy a helyreállítási alapnak a Bizottság továbbra sem tud zöld utat adni.
Ursula von der Leyen úgy folytatta, "arra jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést.
Johannes Hahn illetékes biztos ma tájékozatta a magyart szerveket arról, hogy megküldjük a mechnanizmus hivatalos beindításáról szóló levelet. A folyamat elindult.
Korábban megírtuk, az Európai Parlament március első felében határozatot fogadott el, amiben hangsúlyozta, legfőbb ideje, hogy az Európai Bizottság teljesítse az uniós szerződések szerinti feladatait, és azonnal tegyen lépéseket a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértése ellen, amely komoly veszélyt jelent az unió pénzügyi érdekeire.
A jogállamisági mechanizmus, és ennek részeként a források odaítélésének a jogállami normák teljesüléséhez való kötésének ötlete még az előző Európai Bizottság idején fogalmazódott meg. Összefüggésbe hozható azzal, hogy más tagállamok mellett a jogállamisági problémák miatt már akkor kérdőre vont Lengyelország és Magyarország nem lépett be az unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatban nyomozati jogkörrel felhatalmazott Európai Ügyészségbe.
A mechanizmus – hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet – lehetővé teszi, hogy felfüggesszék egy tagállamban az EU-s támogatások kifizetését, ha a jogállamisági problémák a pénzek szabályszerű felhasználását veszélyeztetik.
A jogállamisági mechanizmussal a lengyeleknél a bírói függetlenséggel és az uniós jog elsőbbségének elvével kapcsolatos problémákra kérdez rá a Bizottság, míg a magyar ügyben a közbeszerzések szabályozása és a korrupció áll a középpontban.
A jogszabályt tavaly decemberben fogadták el, azonban a magyar és a lengyel kormány nem értett egyet vele, emiatt vétóval fenyegették az EU teljes, 2021-2027-es hétéves költségvetését. A vétófenyegetést csak azután oldották fel, hogy az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács rávette az Európai Bizottságot, hogy megígérje, addig nem fogja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, amíg folyamatban van a jogszabály megsemmisítése iránt indított per a bíróságon.
Februárban az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy összeegyeztethető az EU alapszerződéseivel az "uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről" szóló rendelet, elterjedtebb nevén a jogállamisági mechanizmus. A luxembourgi székhelyű bíróság ezzel teljes mértékben elutasította a magyar és a lengyel kormány tavaly márciusban benyújtott keresetét, amivel a két kormány azt kérte, semmisítse meg a bíróság a szerintük szerződésellenes jogszabályt.
(hvg.hu/EUrologus)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
