Zelenszkij másik arcáról ír a Washington Post

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Külpol

Az ukrán elnök állítólag a Barátság kőolajvezeték felrobbantását is javasolta, hátha tönkremegy a magyar gazdaság.

A Washington Post amerikai lap a birtokába került titkos hírszerzési dokumentumok alapján arról ír, hogy bár az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a nyilvánosság előtt nyugodt, sztoikus államférfi, a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon „egy agresszív ösztönökkel rendelkező vezető” benyomását kelti.

A cikket a 444 szemlézi.

Arról van szó benne, hogy Zelenszkij Ukrajnája a nyugati országok kormányainak bizalmát döntően azzal nyerte el, hogy szorongatott helyzetében a segítségül kapott fegyvereket a saját határain belül használja az oroszok ellen, hadserege nem támad oroszországi területeket. A nem nyilvános tárgyalásokon azonban – a kiszivárgott és a Pentagon által nem vitatott dokumentumok alapján – Zelenszkij sokkal agresszívebb fellépést javasolt: orosz falvak bombázását, határ menti orosz települések elfoglalását, és szeretne nagyobb hatótávolságú fegyvereket, amelyekkel Oroszország határain belül lévő célpontokat lehet lőni. 

A lap szerint január végén javasolt ilyen támadásokat, azzal a céllal, hogy jobb pozíciókat szerezzen Oroszországgal szemben. 

Az amerikai titkosszolgálatnak – legalábbis a Washington Post szerint – arról is tudomása van, hogy február közepén Zelenszkij Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel tárgyalva azt javasolta, robbantsa fel az ukrán hadsereg a szovjat időkben épült, Magyarországnak kőolajat szállító Barátság-vezetéket, hogy azzal tönkretegyék „Orbán Viktor valószínűsíthetően orosz olajra épülő iparát”. Ezt a megjegyzését a hírszerzési tisztviselők úgy értelmezték, hogy az ukrán elnök dühében fogalmazott meg „túlzó, értelmetlen fenyegetéseket”. 

A Washington Post megkérdezte Zelenszkijt is, hogy tényleg javasolta-e, hogy az ukrán hadsereg orosz területeket foglaljon el. Az ukrán elnök ezt kitalációnak minősítette, de azt is mondta, fenntartja a jogot arra, hogy országa védelmében szokatlan taktikát alkalmazzon.  „Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és ezt meg is tesszük. Ukrajna nem szállt meg senkit” – mondta Zelenszkij.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.