Zelenszkij másik arcáról ír a Washington Post

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Külpol

Az ukrán elnök állítólag a Barátság kőolajvezeték felrobbantását is javasolta, hátha tönkremegy a magyar gazdaság.

A Washington Post amerikai lap a birtokába került titkos hírszerzési dokumentumok alapján arról ír, hogy bár az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a nyilvánosság előtt nyugodt, sztoikus államférfi, a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon „egy agresszív ösztönökkel rendelkező vezető” benyomását kelti.

A cikket a 444 szemlézi.

Arról van szó benne, hogy Zelenszkij Ukrajnája a nyugati országok kormányainak bizalmát döntően azzal nyerte el, hogy szorongatott helyzetében a segítségül kapott fegyvereket a saját határain belül használja az oroszok ellen, hadserege nem támad oroszországi területeket. A nem nyilvános tárgyalásokon azonban – a kiszivárgott és a Pentagon által nem vitatott dokumentumok alapján – Zelenszkij sokkal agresszívebb fellépést javasolt: orosz falvak bombázását, határ menti orosz települések elfoglalását, és szeretne nagyobb hatótávolságú fegyvereket, amelyekkel Oroszország határain belül lévő célpontokat lehet lőni. 

A lap szerint január végén javasolt ilyen támadásokat, azzal a céllal, hogy jobb pozíciókat szerezzen Oroszországgal szemben. 

Az amerikai titkosszolgálatnak – legalábbis a Washington Post szerint – arról is tudomása van, hogy február közepén Zelenszkij Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel tárgyalva azt javasolta, robbantsa fel az ukrán hadsereg a szovjat időkben épült, Magyarországnak kőolajat szállító Barátság-vezetéket, hogy azzal tönkretegyék „Orbán Viktor valószínűsíthetően orosz olajra épülő iparát”. Ezt a megjegyzését a hírszerzési tisztviselők úgy értelmezték, hogy az ukrán elnök dühében fogalmazott meg „túlzó, értelmetlen fenyegetéseket”. 

A Washington Post megkérdezte Zelenszkijt is, hogy tényleg javasolta-e, hogy az ukrán hadsereg orosz területeket foglaljon el. Az ukrán elnök ezt kitalációnak minősítette, de azt is mondta, fenntartja a jogot arra, hogy országa védelmében szokatlan taktikát alkalmazzon.  „Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és ezt meg is tesszük. Ukrajna nem szállt meg senkit” – mondta Zelenszkij.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.