Cannes: Tiltakozóakciókat szervez a CGT a nyugdíjreform ellen

  • narancs.hu
  • 2023. május 14.

Külpol

A vitatott francia nyugdíjreform elleni tiltakozóakciókat szervez a CGT szakszervezet a kedden kezdődő 76. cannes-i filmfesztivál alatt a francia tengerparti városban, annak ellenére, hogy a hatóságok betiltottak minden megmozdulást a Croisette környékén.

A helyi prefektúra döntése értelmében a fesztivál idején, május 16. és 28 között tilos tüntetni a fesztiválpalota környékén, a tengerparti sétányon, azaz a Croisette-en, és azt oda vezető utcákban. A rendőrség az AFP hírügynökségnek megerősítette, hogy "ez ugyanígy volt a korábbi években is".

Ennek ellenére az egyik legjelentősebb francia szakszervezet "A CGT is fellép Cannes-ban" szlogennel hirdette meg a megmozdulásait – írja a növekedés.hu.

Az Általános Munkaszövetség (franciául: Confédération Générale du Travail, CGT) egy nemzeti szakszervezeti központ, amelyet 1895-ben alapítottak Limoges városában. Ez az első az öt nagy francia szakszervezeti konföderáció közül.

Az első akciót pénteken délután 1 és 3 óra között tartják a vendéglátóipari dolgozók a nagy presztízsű Hotel Carlton előtt, amelyre - miután magánterület - nem vonatkozik a hatóságok tiltása. A második bejelentett tüntetést május 21-re hirdette meg a CGT a többi szakszervezettel együtt a belvárosban, a tiltott területen kívül eső Carnot sugárúton a nyugdíjreform visszavonását követelve, de

tiltakozni akarnak a reformnak az alkalmi munkások és a szabadúszó művészeti dolgozók jövedelmezésére vonatkozó következményei ellen is

– jelezte a CGT, amely nem zárt ki "meglepetésakciókat" a fesztivál alatt.

A szakszervezet azt is közölte, hogy május 21-én este 10 órakor a fesztiválpalotában fogják bemutatni az Amor, Mujeres y Flores című 1989-es dokumentumfilmet a virágiparban használt növényvédő szerek áldozatává váló kolumbiai munkásokról. A CGT indítványára bemutatásra kerülő alkotást követően a fesztivál vitát rendez a nők helyzetéről a munka világában, és mindenekelőtt a filmkészítés területén.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács azóta jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetett, s várhatóan még az év folyamán életbe lép.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.