Átlagosan csak minden tizedik náthás-influenzás beteg keres fel orvost, így feltételezhetjük, hogy minden ötödik, azaz majdnem kétmillió Magyarországon élő ember volt már idén beteg. Leszögezhetjük tehát, hogy idén is nagy járvány zajlik, de mit tettünk, tehetünk ennek megelőzésére?
A válasz ezúttal is a védőoltás!
Persze, sokan esküdöznek – sajnos egészségügyi dolgozók is –, hogy őket még sose oltották be, mégis, mégse stb.
Az igazán rossz reklámja az oltásnak, amikor olyan mondja, hogy megkapta a betegséget, aki előtte az oltást is beadatta magának. Nem hat az oltás, akkor meg minek?
Nézzük egy kicsit távolabbról: először a vírust, utána az oltást, végül a lakosságot.
Az influenza nagyon ravasz, addig változtatja a szerkezetét, amíg nem talál olyan embert (ez humán, ránk van specializálódva), akit "meg tud betegíteni". Ha kevés ilyen ember van a környezetében, vagy valamilyen vírusellenes szert sokan szednek, akkor kissé megváltozik a szerkezete, és máris képes fertőzni. Főleg olyanokat, akik sosem találkoztak ilyen, vagy közel hasonló szerkezetű vírussal. Ez magyarázza, hogy az idősebbek ritkábban kapják el a betegséget, igaz, náluk súlyosabbak a szövődmények. Viszont, ha egy teljesen új vírus alakul ki, akkor senki sem védett a járvány első évében. Ilyenkor nagy járványok alakulnak ki, mint például 1918-ban a spanyolnátha, amelynek több halálos áldozata volt, mint a világháborúnak. Azóta a veszély nem csökkent, csak az egészségügyi ellátás javult; már vannak a szövődményes tüdőgyulladás kezelésére antibiotikumok, megjelentek a lélegeztető gépek stb. Ma már sok beteg köszönheti az intenzív ellátásnak az életét – őket korábban megölte volna a vírus.
Az oltóanyagot gyártók a gyártási technológiájukra kapnak engedélyt. Ennek veszélytelenségét szigorúan vizsgálják a hatóságok. Nem lehet a vivő és stabilizáló anyagok között olyan, ami bármilyen kis mértékben is veszélyes. Persze, ez nem 100 százalékos, nagyon ritkán előfordulhat érzékenység, amelynek a kockázatát előzetes kikérdezéssel (pl. tojásfehérje allergia) csökkenteni lehet. Ilyenkor lehet más gyártó oltóanyagát választani.
A legfontosabb, a vírus elleneshatóanyag vagy legyengített, elölt vírus, vagy annak valamelyik alkotórésze.
| ||
Hogy milyen vírus ellen kell a következő influenza szezonban védekezni, azt egy világméretű adatgyűjtés alapján próbálják eltalálni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világ minden pontjáról gyűjti az adatokat, hogy milyen vírusok, milyen arányban okoznak megbetegedéseket.
Nálunk most hét különböző vírust azonosítottak, amelyek influenzát, vagy influenzaszerű megbetegedést okoznak.
Az adatok alapján évente kétszer – az északi és a déli féltekére vonatkozóan – tesznek ajánlást az oltóanyag összetételére.
A világ legnagyobb részén a közegészségügy háromkomponensű oltóanyagot használ. Ebben eddig mindig két A és egy B vírus törzs elleni vakcina volt.
Az utóbbi években megjelentek már négykomponensű oltóanyagok is, ahol találomra egy másik B vírus elleni vakcinát tesznek az oltásba.
Az esetek többségében a háromkomponensű oltóanyag megfelelő védelmet jelentett a járvánnyal szemben. Néha azonban, mint idén is, valami más történik.
Mi történt idén?
Ausztráliában 2017 nyarán (ott olyankor tél van) a szokásos szezonális járványnál nagyobb járvány tört ki. A megbetegedések többségét H3N2 vírus okozta. Erről időben figyelmeztették Európát is: erre készülni kell. Az a néhány ember (maximum 700 ezren), akik idén megkapták a védőoltást, olyan oltóanyaggal kapták meg, amely tartalmazta a H3N2 elleni védelmet. Mégis sokan megbetegedtünk, és még közel sincs vége a járványnak.
Tavaly is volt influenzajárvány, ezt az év eleji halálozás kiugró számai is igazolták. Sokan átestek a betegségen, sokan átfertőződtek a H3N2 vírussal. Tünetmentesen, kevés, enyhe tünettel is át lehet esni az influenzán, miközben meg lehet mást fertőzni. Így idén a vírus alig talált magának áldozatot.
Viszont a B vírus egyik törzse ellen alig voltunk védettek, mert ilyen vírus okozta járvány az utóbbi években biztosan nem volt Magyarországon. Pechünkre, már akik megkaptuk a védőoltást, egy másik B vírus variáns volt az oltóanyagban. Így minket csak az úgynevezett keresztvédettség segít/segített át a betegségen. Enyhébb volt a betegség, kevesebb szövődménnyel, mert volt valamelyest immunitásunk az oltástól.
Egy cég, amely idén itthon is árulta a négykomponensű oltóanyagát, épp ezt a B vírus variánst tette be második B-ként az oltóanyagba. Aki ezt kapta meg, annak talán idén szerencséje volt.
Amíg nem tudnak előállítani olyan oltóanyagot, amelyik az influenza vírus minden variánsa ellen védelmet nyújt, addig nem marad más, mint minden évben újra és újra beoltatni magunkat.
A védőoltásra két okból is szükség van. Az egyik, hogy mi ne betegedjünk meg, és a másik ok legalább ilyen fontos: hogy mások se betegedjenek meg.
Ha a lakosság többsége be lenne oltva (idén 6-7 százalék, 2009-ben közel 30 százalék), akkor nem tudna járvány kialakulni. Nem kellene iskolákat bezárni, folyamatos maradhatna a munka, nem lenne még nagyobb zsúfoltság az egészségügyi intézményekben.
| ||
Igen, az EGÉSZSÉGÜGY
A fenti ábrán látható, hogy az utóbbi hetekben egyre többen kerülnek az influenza miatt kórházba. 2009 óta nem is gyűjtötték, tették közzé ezeket az adatokat. Látható, hogy nő az intenzív ellátásra szorulók száma és a gépi lélegeztetéssel életben tarthatók száma is. Sajnos a tapasztalat szerint a B vírus több szövődménnyel jár, mint az A, és a járvány második felében még mindig emelkedni szokott a kórházi ellátásra szorulók száma. Reméljük, az idei influenzajárványt mindannyian szerencsésen átvészeljük, bár az erre vonatkozó adatokat – a biztonság kedvéért – nem is kérték jelenteni.
Nem is férne bele a "heti kötelező két jó hír" jelentésbe.
Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.
Materia Medica
A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!
