Narancsblog

Szerda óta egy fideszes szakács Bécsről alkotott véleménye a legforróbb téma az országban. Ez nemcsak a kormánypárt megújult szellemi holdudvaráról mond el sokat, hanem rólunk is.

Az Index oknyomozó főszerkesztőjével érdemes óvatosnak lenni: ő volt az, aki a Városháza-ügyet kirobbantotta, hogy aztán a rendőrség is elismerje, kamu volt az egész.

Az erről szóló határozat alapján sem világos, hogy a Nemzeti Filmiroda döntése precedenst próbál-e teremteni az LMBTQ-témákkal kapcsolatban, vagy csak egy túlbuzgó csinovnyiknak okozott álmatlan éjszakákat, hogy Orbán kedvenc sportja is lehet befogadó, ne adj’ isten egy kicsit queer.

Lázár Jánosnak köszönhetően mára a „polgári jó ízlés” szó szerint törvényerőre emelkedett. 

Micsoda meglepetés!

Mi is ez a rettegett véleményterror? Az, hogy most már könnyen kaphatunk választ, ha sértegetünk másokat.

A választási szabályok módosítása és a rekordösszegű ÁSZ-büntetések után is úgy tűnik, hogy az ellenzék hajlandó Orbán szabályai szerint demokráciát játszani.

A következő hónapok különféle szakadár ellenzékiek nagy bejelentéseiről fognak szólni. Érdemes kicsit elgondolkodni rajta, mik lehetnek a motivációk.

A rendező szeretné magát autonóm, saját mozgástérrel rendelkező figurának beállítani, bár vélhetően ő is tudja, hogy ilyen egyszerűen nem létezik.

És vajon a kirúgott múzeumigazgató fejében megfordult, hogy kinek járhat kizárólag vastaps Magyarországon?

Nemcsak az tudhatjuk meg, kié is Magyarország, hanem akár arra is választ kaphatunk, hova tűntek a Jobbik szavazói.

A Mi Hazánk képviselője egy olyan tabló miatt lármázta föl az egész országot, amely a kiállításba be nem vett témákat sorolta fel. Hazudik vagy fogalmatlan?  

Veletek vagyunk! És veletek is, veletek is!

Itt most Dúró Dóra az, aki behajtja a törvényt, aki aberráltnak nevezi a Nemzeti Múzeum igazgatóját, és arra inti, hogy kushadjon.