Nem, nem gondolom, hogy a teljes magyar ellenzék Orbán Viktor zsebében lenne. A gyanúm sokkal rosszabb: gyávák, döntésképtelenek, impotensek, rugalmatlanok. Képtelenek jobbat kipréselni magukból.
Történt, hogy pár napja rekordmértékű büntetést rótt ki az ellenzéki pártokra az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A 260 millió forintos ejnye-bejnye egyelőre csak a kezdet, az ÁSZ még egyszer ennyit vissza fog tartani a pártoknak járó állami támogatásokból. Az, hogy hibázott-e az ellenzék, amikor a 2022-es kampányát megrendezte (vagy még rosszabb: lopott, csalt, eltussolt), szinte mindegy. Azt tudjuk, hogy a Fidesz–KDNP akkor is, azóta is saját kampányeszközeként használta a teljes állami médiát, a közcélúnak csúfolt hirdetéseket, mindent és mindenkit egészen a közmunka megvonásával fenyegetőző falusi polgármesterig. Az ellenzék kénytelen volt összecsomósodni, mint tejben a gríz, így se értek el semmit.
A Fidesz pedig azóta sem hagyta abba a fütyülést. A 2024-es választási dömpingre készülve előbb egy napra tették az önkormányzati és az EP-választás időpontját, a meredek intézkedés mentegetését pedig, mintha csak megbízták volna vele, Karácsony Gergely végezte, aki nem győzte elmondani mindenhol, hogy ebből nem lesz hátrányuk.
A választási szisztéma buherálásának feladatát Orbán egy másik pártra osztotta. A Mi Hazánk – az „igazságosabb és arányosabb” eredmények érdekében – benyújtott egy javaslatot arról, hogy Budapesten ismét lépjen életbe a listás választási rendszer, és a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek üljenek be. Mondani sem kell, a kormánypárti képviselők kisangyalként szavaztak igennel a bizottsági ülésen– annak ellenére, hogy az eddig érvényben lévő rendszert épp a Fidesz kezdeményezte 2014-ben, amikor azt diktálta az aktuális politikai érdek. Az új módosítás most éppen azt szolgálja, hogy a Fidesz-KDNP és radjobbos szatellitje a mostaninál több helyet szerezzen a közgyűlésben.
Ha az ellenzéki összefogásban részt vevő hat párt befizette az ÁSZ által kirótt büntetést (pártonként nagyjából 43,5 millió forintot), elgondolkodhat azon, meddig akar még fizetni.
A patkó legélelmesebb ellenzéke, a Demokratikus Koalíció máris elkezdett alamizsnát gyűjteni az egyszeri szavazótól, hogy legyen miből kicsengetni a büntetést. Gyurcsány Ferenc azt kéri, mutassuk meg Orbánnak, hogy „bármit is csinál, minket nem hallgattathat el”. Nem is kell belemenni, mennyire felelőtlen politika ez: a választóval megfizettetni egy évtized eredménytelen politizálásának eredményét, még ha csak ezer forintig is. S ha az adósságukat elrendezték, talán jut idő politizálni, bázist építeni, elképzelést alkotni a jövőről...
Szögezzük le, amit az ellenzéknek olyan nehezére esik. Amit a pártok így az államnak fizetnek, az védelmi pénz, gyenge garancia arra, hogy egy ideig békén hagyják őket. Ha úgy alakul, Orbánék újra mozgásba lendülnek, és alakítanak a választások szabályain, körülményein az ő tetszésük szerint. Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a „szuverenitásvédelmi” törvény – valójában megfélemlítési törvény –, ami gyakorlatilag minden szankciót lehetővé tesz az állampárt számára az ellenzékkel szemben. Akkor aztán gyűjtögetheti a sok megvezetett ellenzéki választó az ezerforintokat, talán még szalámit, kenyeret is vihetnek a börtönbe a kedvenc politikusuknak, hogy aztán megtarthassuk a demokratikus választásunkat, ahol a Fidesz szabálykönyve szerint szavazunk. Épp úgy, mint a vezér által annyira csodált vadkeleten.
Az ellenzék pedig jövőre is kész úgy táncolni, ahogy a Fidesz fütyül. Bojkott? Ahhoz már késő lenne. Gurítani nagyot? Összefogni? Szétválni? Mindet próbálták már. Nem, nincsenek Orbán Viktor zsebében, egyszerűen vannak olyan hülyék, hogy sodródjanak a báli forgatagban, ahol a miniszterelnök rendelt zenét. És az utóbbi két esetből kiderült, hogy akkor is táncolni fognak, ha Orbán eltöri a lábukat. Hogy miért? Hát talán mert a kerekesszék stabil, szép és tetszetős, és ami még fontosabb, az árát az adófizetők állják.
